Stagnált a lakossági hitelezés az euróövezetben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉves összevetésben 2,9 százalékkal nőtt a vállalatok hitelezése, szemben a novemberben mért 3,1 százalékos emelkedéssel. Az euróövezeti bankok lakossági hitelezése 2,8 százalékon stagnált a tavalyi év utolsó hónapjában. Összességében a magánszektor hitelezése 2,8 százalékkal növekedett, kisebb ütemben a novemberi 2,9 százaléknál.
A háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások hitelállományának alakulása fontos mutatója annak, hogy mennyire eredményes az EKB nem hagyományos eszközöket felvonultató monetáris politikája.
A szűken értelmezett M1 pénzmennyiség, amely az azonnal felhasználható pénzt és a látra szóló betétek egyenlegét jelenti, 8,6 százalékkal nőtt decemberben az előző havi 9,1 százalékos emelkedés után.
A tágabban értelmezett M3 pénzmennyiség, amely az M1 mutató mellett tartalmazza a határidős betéteket és a takarékleveleket is, 4,6 százalékkal nőtt a novemberi 4,9 százalékos emelkedés után.
A bankoknak nyújtott olcsó hitelekkel, a rekordalacsony kamatokkal és a jelenleg havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlásokkal a döntéshozók készpénzt próbálnak pumpálni a pénzügyi rendszerbe és ezen keresztül a reálgazdaságba.
Azt remélik, hogy a könnyebb hitelfelvétel beruházásokra, új munkahelyek teremtésére, illetve költekezésre bátorítja a vállalatokat és háztartásokat, aminek köszönhetően élénkül a gazdasági növekedés és felpörög az infláció.
Miközben a gazdasági növekedés gyorsult, az EKB becslése szerint 2,4 százalékkal nőtt a 19 tagú euróövezet bruttó hazai terméke tavaly, a pénzromlás üteme makacsul alacsony maradt, tavaly csak 1,4 százalékot tett ki. A legfrissebb előrejelzés szerint idén 1,5 százalékra, jövőre 1,7 százalékra, 2020-ban pedig 1,8 százalékra emelkedhet az éves infláció. Az EKB inflációs célszáma 2 százalék.
