Még a tavasszal bevezeti részvényeit a New York-i tőzsdére a svéd Spotify. A világ legnagyobb online zenei szolgáltatója az év végén nyújtotta be az ehhez szükséges dokumentációt a tőzsdehatósághoz (SEC), ám az abban foglaltak legkorábban a bevezetést megelőző 15. napon válhatnak nyilvánossá, mivel a svédek a közvetlen listázás módszerét választották, azaz meglévő tulajdonosaik nem az elsődleges bevezetéseknél (IPO) megszokott módon, a nagy befektetési bankok bevonásával hozzák forgalomba részvényeiket, hanem közvetlenül keresnek majd vevőt értékpapírjaikra. Ezt a módszert elsősorban a kisebb cégek alkalmazzák előszeretettel, nekik a borsos megbízási, jegyzési és közreműködői díjak megspórolása is fontos.
Forrás: AFP
A Spotify ugyan korántsem nevezhető kis cégnek, hiszen piaci értékét 15 és 20 milliárd dollár közé becsülik, viszont számára adósságának megnyugtató rendezése mellett az a legfontosabb szempont, hogy tulajdonosainak tisztes áron történő kiszállási lehetőséget biztosítson – írja a Bloomberg. A tőkeemelés nélküli közvetlen tőzsdei bevezetés módszere azért is kedvező, mert a tulajdonosait például nem korlátozza abban, hogy mennyi részvényt adhatnak el az első időkben, elkerülhetik a részvények hígulását, és más tekintetben is enyhébb elbírálás alá esnek. Eddig a közvetlen bevezetés lehetőségével főként ingatlanvállalatok éltek, ám tavaly júliusban a SEC a tőzsdére lépéshez szükséges dokumentációk nyilvánosságának részbeni korlátozásával próbálta a parkett felé terelni a startupokat és a kisebb vállalatokat. Közülük sokakat épp a teljes nyíltsággal járó spekulációs veszély riasztott el attól, hogy vállalják a tőzsdei megjelenést.
A Spotify lesz az első „túlméretes” fecske, amely él a lehetőséggel, s ha sikerrel jár, akkor olyan nagy startupok követik hamarosan, mint az szállásközvetítő portál vagy az Uber Technologies fuvarmegosztó vállalat. A közvetlen bevezetésnek azonban hátulütője is van, ugyanis az árjegyzők mellőzése egyben azzal is jár, hogy nem a befektető és a piac által visszaigazolt árfolyamon kezdhetik meg a kereskedést a részvényekkel.
A Spotifynak világszerte stabilan 60 millió előfizetője van (további 80 millióan ingyen hallgatják), azaz előre kalkulálható bevételekkel rendelkezik, friss forrásokra pedig egyelőre nincsen szüksége. A tavalyelőtt a TPG-től és a Dragoneer Investmenttől felvett egymilliárd dolláros hitelt decemberben részvényekké konvertálták, egy részüket pedig eladták a kínai Tencent internetes szolgáltatónak, ezzel elhárítva a tőzsdei bevezetés legfőbb akadályát. Azzal pedig bebiztosította a Spotify a jövőjét, hogy tavaly hosszú távú licencszerződést kötött a zenepiac három meghatározó szereplőjével, s az online szolgáltatóktól eddig idegenkedő sztárelőadók dalait is elérhetővé teszi előfizetőinek. Tavaly a kiadók mellett a szerzői jogdíjak kérdésében is megegyezett a szakmai képviseletekkel, igaz, voltak olyan művészek, akik ezzel rosszabbul jártak, ők vagy letiltották dalaikat, vagy perre mentek. A kalózkodás és a CD-k hanyatlását kihasználó, 2006-ban alapított Spotify azért nem ülhet a babérjain, mert a zeneüzletben olyan gigászok próbálják gyengíteni a dominanciáját, mint az Apple, az Amazon, a Google, s hamarosan csatlakozhat hozzájuk a Facebook is.
