Intenzív növekedés és struktúraváltás zajlik az ipari robotok piacán

Betegségeket diagnosztizáló robotok, sebész- és altatóorvos-robotok, emberek nélkül működő autógyárak. Sci-fi vagy realitás? Kik a nyertesei ennek az új trendnek?

Általában a gazdasági fejlődést élénkítő, a versenyképességet növelő, valamint a munkavállalókat érintő hatásról szoktunk beszélni, ám nem szabad elfeledkeznünk arról az iparágról sem, amely a legnagyobb haszonélvezője ennek a tendenciának – ez pedig a robotgyártás.

A fent bemutatott tendenciát jól alátámasztja a Nemzetközi Robotikaszövetség (IFR) legfrissebb kimutatása, mely szerint 2016-ban 12 százalékkal nőtt a működésben lévő robotok száma az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva. Ez a trend folytatódni látszik, az IFR előrejelzése szerint 2017 és 2020 között átlagosan évi 15 százalékos növekedés várható.

Globális viszonylatban 74 ipari robot, míg Európában 99 robot jut 10 ezer munkavállalóra a feldolgozóiparban. A legnagyobb robotsűrűség Dél-Koreában mérhető, itt 631 robot jut 10 ezer feldolgozóipari munkavállalóra. A leggyorsabban felzárkózó országok közé Kína, India, Brazília és a kelet-közép-európai térség országai tartoznak, ezek mindegyikében 20 százalék feletti éves átlagos növekedés tapasztalható.

Az ipari robotok legnagyobb használója a járműipar, a növekedés üteme azonban lassul a korábbi időszakhoz képest. Az utóbbi időben a növekedés motorja az elektronikai ipar lett, amely 2016-ban 41 százalékos bővülést mutatott. Ezzel az elektronikai iparban üzemben lévő robotok állománya megközelítette a járműiparét (35 százalék). A jövőben várhatóan egyre gyorsul az ipari robotok alkalmazásának terjedése, és a legnagyobb felvevőpiac az elektronikai ipar lesz.

Úgy tűnik, hogy a robotika, az automatizáció és a digitalizáció újabb és újabb ágazatokat hódít meg, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog.