A szakértői várakozások szerint nem gyorsul érdemben az amerikai infláció
Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal a mezőgazdasági termelői árak idén januári alakulásáról szóló statisztikáját. Tavaly decemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A 2017-es év átlagában a mezőgazdasági termelői árak 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavalyelőtt.
Ám a nemzetközi pénz- és tőkepiaci befektetők elsősorban a kedden megjelenő amerikai inflációs adatokra figyelnek majd, a mutató alakulása ugyanis befolyásolhatja a Fed monetáris politikájának pályáját.
A januári bér-, illetve inflációs adatok meghaladták az elemzői várakozásokat, és a piaci várakozások is afelé tolódtak, hogy idén akár négy kamatemelés is történhet. A 2018-ra várt 2,5 százalék körüli növekedés, a Fed prognózisa szerint akár 4 százalék alá csökkenő munkanélküliség, valamint a talán tovább élénkülő bérdinamika előretekintve is emelheti a felfelé mutató inflációs kockázatokat.
A februári munkaerőpiaci adatok azonban vegyes képet mutattak. A várakozásokkal ellentétben a munkanélküliségi ráta nem csökkent 4 százalékra, s a bérdinamika is 2,6 százalékra esett vissza a januári 2,9 százalékról, a nem mezőgazdasági foglalkoztatottak száma viszont érdemben meghaladta a várakozásokat. Így a februári adatok alapján az rajzolódik ki, hogy a Fed korábbi véleményével összhangban az inaktívak beáramlása a munkaerőpiacra továbbra is képes féken tartani a bérek emelkedését. Kérdéses, hogy ez meddig folytatódhat így – véli Módos Dániel, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. A januári inflációs adat annak ellenére, hogy felülmúlta a várakozásokat, felemás képet mutatott, mivel elsősorban azok az aciklikus tételek emelkedtek (ruha, egészségügyi szolgáltatások, energia), amelyek a jegybanki hatókörön kívül esnek. Emiatt a februári inflációs adattal érdemes óvatosnak lenni, mert ha a januárban tapasztalt csökkenés a ciklikus tételekben valamelyest megfordul, elképzelhető a várakozásoknál is magasabb infláció, ami a dollár erősödése irányába mutathat – figyelmeztet a szakértő.
Szerdán jelenik meg a januári ipari termelés második becslése, és szintén aznap publikálja a KSH az építőipar januári teljesítményéről szóló statisztikát.
Erősen zárta 2017-et az építőipar, a termelés bővülése decemberben 35 százalék volt éves bázison, míg a rendelésállomány egyetlen hónap alatt 47 százalékra nőtt, elsősorban az államhoz köthető megrendelések év végi felfutásának köszönhetően. A magánszektor keresletével inkább összhangban lévő épületek rendelésállománya azonban csökkenő trendet mutat 2016 vége óta.
Idén valószínűleg visszafogottabb lesz a szektor termelésnövekedése, mint a tavalyi, nagyon alacsony bázishoz viszonyított 29,6 százalék, sőt kérdés, hogy hozzá tud-e egyáltalán járulni a GDP-növekedéshez a magas bázis után – mondja Dunai Gábor, az OTP Bank makroelemzője. Az állami megrendelések állománya óriási, miközben a magánszektor keresletétől sem várható visszaesés. A szakértő szerint kockázatot jelentenek az egyre erősebb kapacitáskorlátok. A kivitelezés ára alighanem tovább emelkedik (azaz itt már érezhető az infláció, ellentétben a fogyasztói árakkal), miközben a projektek megvalósítása elhúzódhat.
Pénteken az amerikai ingatlanpiaci folyamatok alakulásáról is kapunk információt. Az Egyesült Államokban az ingatlanárak 2012 óta emelkednek, és az elmúlt három esztendőben átlagosan évi 5-5,5 százalék körüli növekedés volt tapasztalható. Bár 2017 első felében több ingatlanpiaci indikátor is afelé mutatott, hogy a piac dinamikája lassulhat, részben Donald Trump fiskális élénkítése miatt 2017 végére ismét lendületet kapott a szektor. Ez főleg a 2 százalék feletti növekedésnek, a továbbra is alacsony kamatkörnyezetnek, valamint a foglalkoztatottság bővülésének tudható be. Az új lakások értékesítése átlagosan 18,5 százalékkal, míg az építési engedélyek száma 14 százalékkal emelkedett tavaly.
A kedvező adatok ellenére még nem kell aggódni az ingatlanpiac túlfűtöttsége miatt – állítja Módos, mivel a háztartások eladósodottsága GDP-arányosan érdemben a válság előtti szinten tartózkodik (2008 első negyedév: 98 százalék, szemben a 2017 negyedik negyedévi 78 százalékkal). Az építési engedélyek száma alapján, valamint Trump fiskális lazításának köszönhetően az ingatlanpiac kedvező teljesítménye 2018-ban is tovább folytatódhat – véli a szakértő.
