Öt évvel a bevezetés után is kísért még a tranzakciós illeték. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly év végén 10,356 millió bankszámla volt Magyarországon, mindössze 18,5 ezerrel több, mint egy évvel korábban, de még mindig 240 ezerrel kevesebb, mint 2012 végén, a közteher bevezetése előtt. A természetes személyeknek 9,562 millió számlájuk volt az év végén, nem egészen 10 ezerrel több, mint egy évvel korábban, 2012 végén azonban még csaknem 9,8 millió számlájuk volt.
Akik bankolnak, egyre tudatosabban használják a számlájukat és a kártyáikat. A jellemzően drága készpénzes tranzakciók száma és volumene ugyanis folyamatosan csökken. Tavaly például a pénztárakban lebonyolított készpénzfelvételek száma 10 százalékkal 7,73 millió alá esett vissza, és ezek értéke is csupán 7153 milliárd forintot tett ki, ami bő 4 százalékos visszaesés 2016-hoz képest. Öt év alatt egyébként több mint 43 százalékkal esett vissza a bankfiókokban lebonyolított készpénzfelvételek száma.
Forrás: Shutterstock
A bankkártyák használata ezzel szemben folyamatosan nő. A plasztiklapok száma tavaly ismét átlépte a 9 millió darabos lélektani határt, és stabilan fölötte is maradt. Az év végén több mint 9,129 millió bankkártya volt az országban, ez történelmi rekord. A lakosságnál ebből 8,552 millió kártya volt, az üzleti kártyák száma pedig 576,5 ezerre ugrott – mindkettő historikus csúcsnak számít. Bár a bankkártyák döntő része betéti kártya, a hitelkártyák hosszú évek óta tartó válsága is lassan véget ér. Az ilyen plasztiklapok száma az év végére 1,417 millió fölé emelkedett, vagyis több mint 44 ezerrel nőtt egy év alatt. Az idei első negyedévben egyébként ez a szám csökkenhet, a hitelkártya ugyanis szezonális terméknek számít: sokan váltják ki az utolsó negyedévben úgy, hogy az első negyedévben visszaadják. Tavaly az év első három hónapjában például több mint 60 ezerrel csökkent a hitelkártyák száma.
A kártyahasználatra is jellemző az egyre nagyobb tudatosság. A drága készpénzfelvételi tranzakciók száma és értéke ugyan nőtt tavaly, de csak kisebb mértékben. A hazai kibocsátású kártyákkal lebonyolított készpénzfelvételek száma mindössze 1,8 százalékkal emelkedett, 106,7 millió darabra, az értékük pedig 7,7 százalékkal 7327 milliárd forintra nőtt. A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételi lehetőséget a lakosság döntő része kihasználhatja: egy átlagos bankkártyával ugyanis havonta egyszer vettek fel pénzt ATM-ből, és egy-egy tranzakció értéke nem érte el a 70 ezer forintot.
Azt is egyre többen tudják már, hogy hitelkártyával nem érdemes készpénzt felvenni, mert arra egyrészt nem vonatkozik a kötelező ingyenesség, másrészt az ilyen tranzakciónak nemcsak a díja borsos, de a felvett összeg után magas kamatot is kell fizetni. Hiába volt ugyanis tavaly csúcsközelben a hitelkártyák száma, az ezekkel lebonyolított belföldi készpénzfelvételek száma 16 százalékkal 1,23 millió alá csökkent, az értékük pedig 22 százalékkal 32 milliárd forint alá süllyedt. Külföldön szintén jóval kevesebben vettek fel készpénzt hitelkártyával, mint egy évvel korábban. Az évtized elején még körülbelül kétszer ilyen gyakran használták készpénzfelvételre az ügyfelek a hitelkártyáikat.
A kártyás vásárlások száma és értéke ezzel szemben folyamatosan nő. Tavaly Magyarországon 619,5 milliószor használták fizetésre a bankkártyákat, ez több mint 25 százalékos növekedés, a tranzakciók értéke szintén több mint 25 százalékkal, 4418 milliárd forintra nőtt. A külföldi vásárlások száma és értéke még nagyobb mértékben emelkedett: összesen 50,7 millió alkalommal vásároltak más országban magyarországi bankkártyával, csaknem 590 milliárd forintért. Az internetes vásárlások száma és értéke különösen gyorsan nő: tavaly 35 százalék fölötti mértékben emelkedett. Több mint 76 millió alkalommal vásároltak magyarországi kártyával a világhálón, 828 milliárd forint értékben.
