Az elemzői kalkulációk alapján egymilliárd forintos árbevételt hozhatott a múlt héten lebonyolított országgyűlési választáshoz kapcsolódó nyomtatványok legyártása, ami közel 4 százalékát jelentené a társaság tavalyi árbevételének. Helytálló az adat?
A nagyságrendek ismertek, a 2014. évi választáshoz hasonló volumenű tevékenységet végeztünk most is. (2014-ben nettó 2,3 milliárd forintos keretösszegben szerződött a Nyomda a Nemzeti Választási Irodával az országgyűlési mellett az európai parlamenti és az önkormányzati képviselői választás nyomdai munkáira – a szerk.)
A tavalyi nettó 26,2 milliárd forintos árbevétel megoszlása 50-50 százalékos az állami és a magánszektorból érkező megrendelések szerint. Az exportértékesítés pedig 42 százalékos arányt képvisel. Várható elmozdulás ezekben a mutatókban?
Az árbevételarányok változásában egyes projektek elnyerése hozhat elmozdulást. Fontosabbnak gondolom az exportarány dinamikus növelését. Nyolc-tíz éve mondható el a cég technológiai hátteréről, gyártási kapacitásáról és termékstruktúrájáról, hogy versenyképes a külföldi piacokon. Az súlyának növelésében számos lehetőséget látok, a megvalósított nyomdai-informatikai fejlesztések ehhez megfelelő garanciát nyújtanak.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
Külföldön is szinte száz százalékban tenderek útján szerzünk megbízásokat. Érthető módon a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek versenyképesek külföldön, jórészt biztonsági termékek, okmányok és kiegészítő informatikai-logisztikai szolgáltatások, nevesítve útlevelek, személyi igazolványok, közigazgatási nyomtatványok.
Mi az oka annak, hogy tavaly a biztonsági termékek és a nyomtatványok-megszemélyesítés-adatfeldolgozás szegmensekben csökkent a bevételük?
A biztonsági termékek esetében szezonális a hatás, a nyomtatványok tekintetében pedig a fizikai és a digitalizált dokumentumok közötti átrendeződés az ok. A két termékkategória csökkenése nem jelentős a teljes árbevétel szempontjából, a zsugorodás mindössze 2,7, illetve 4,3 százalékos.
Korábban a digitalizáció veszélyeire hívta fel a figyelmet, és azt mondta: a növekedést egy olyan nemzetközi piacon sikerült elérni, ahol a legmodernebb informatikai szolgáltatásokat kell kombinálni innovatív biztonsági elemekkel. Beruházási versenyre kényszerül a társaság?
A digitalizáció akkor képezne valódi kockázatot, ha csak hagyományos nyomdai szolgáltató lenne az ANY Biztonsági Nyomda. Azt gondolom, az elmúlt tizennyolc évben végrehajtott beruházások-fejlesztések után egyáltalán nem vagyunk kényszerhelyzetben. Az általunk kínált termékek és szolgáltatások speciális kapacitásokat és integrált informatikai fejlesztéseket igényeltek, ezek megvalósultak, és tekintélyes vagyonértéket képviselnek.
Nagyobb beruházás tehát nincs kilátásban. Akvizíciókon sem gondolkodnak? A nyereség továbbra is száz százalékban a tulajdonosokhoz kerül?
A múlt heti közgyűlésünk jóváhagyta a tavalyi nettó profit teljes visszaosztását a tulajdonosoknak, akik részvényenként 79 forintot kapnak. A jelenlegi árfolyam alapján ez 5,5 százalékos osztalékhozam. Az akvizíció a társaság életében mindig is a stratégia szerves része volt, ezen a jövőben sem változtatunk.
A felvásárlási célpontok változtak meg: korábban klasszikus, „tiszta” nyomdaipari vállalatokat láttunk alkalmasnak az akvizíciós céljainkhoz, most az informatikában, adatfeldolgozásban és a fejlett nyomdatechnológiában érdekelt cégeket vizsgáljuk ilyen szempontból.
A teljes interjút a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
