Változatlanul a használt ingatlanok vásárlása dominál a célok között a lakáshitelért folyamodó ügyfeleknél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikáiból.
Ezzel szemben újlakás-vásárlásra már csak 9,7 milliárd forintnyi kölcsönt fordított a lakosság, ami 8,9 százalékos súlyt képvisel a szerződéseken belül, és nagyjából ennyi jutott az építési, bővítési célú hitelekre is. Figyelemre méltó emellett, hogy lakásfelújításra, korszerűsítésre mindössze 3,5 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel az első két hónapban szerződést kötő lakossági ügyfelek, ami az összes lakáskölcsönnek mindössze 3,2 százaléka.
A felújítások és korszerűsítések meglepően kis súlya persze nem meglepő a megjelölt hitelcélok között: ezeket a feladatokat ugyanis sok esetben nem lakáscélú hitelből, hanem egyéb konstrukciók – személyi kölcsön, szabad felhasználású jelzáloghitel, folyószámlahitel – segítségével oldják meg a lakossági ügyfelek.
Az MNB adatai szerint a február végéig számított egy év alatt látványosan emelkedett az éven túli kamatperiódus mellett kihelyezett lakáshitelek aránya az új szerződéseken belül. Az összes lakáshitelnél januárban és februárban összességében 69,6 százalékot ért el a súlyuk, miközben egy évvel korábban még csak közelítette a 64,5 százalékot.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
