Minden ötödik intézményi befektető fontolgatja, hogy a következő 12 hónapban beszáll a digitális devizák kereskedésébe – derült ki a Reuters hírügynökség felmérésének kedden ismertetett eredményeiből.
A több mint négyszáz válaszadó – például jelentős alapkezelők, fedezeti tőkealapok és a legnagyobb bankok – közül azok, amelyek kereskedni akarnak kriptodevizákkal, például a bitcoinnal,
70 százaléka már a következő 3-6 hónapban bele is vágna a tevékenységbe.
Tavaly a kriptodevizák árfolyamának robbanásszerű emelkedése hatalmas kisbefektetői érdeklődést váltott ki, és elemzők az intézményei befektetések emelkedésére is számítottak, noha a szabályozó hatóságok gyakran figyelmeztettek arra, hogy a digitális devizákkal való kereskedés rendkívül kockázatos.
A kriptodevizák árfolyama idén, heves ingadozások közepette, jelentősen csökkent, így bírálói újult erővel figyelmeztettek arra, hogy ez a piac egy buborék, és a befektetőknek távol kell tartaniuk magukat tőle.
Az investing.com című gazdasági honlap viszont éppen két hete arról számolt be, hogy
egy sor pénzügyi mogul, köztük a digitális devizákról korábban igen szkeptikusan nyilatkozó Soros György vagy éppen a Rockefeller család, pozíciókat vett fel a kriptodevizapiacokon.
Soros György januárban a davosi világgazdasági fórumon még buboréknak nevezte a digitális devizákat, két hónappal később viszont a 26 milliárd dollárt mozgató Soros Alapkezelő (Soros Fund Management) beszállt a kriptodevizák kereskedésébe.
A Rockefeller család kockázatitőke-befektető cége, a Venrock más utat választott: április elején együttműködésre lépett a CoinFund nevű kriptodevizakereskedési csoporttal.
Történelmi csúcsértékét tavaly december 18-án érte el 19 511 dolláron, míg március végén 7 ezer dollár alatt is járt az árfolyam.
A vezető digitális valuták április 6-a óta 20–60 százalékot drágultak, a bitcoin ára 6600 dollárról 8100 fölé emelkedett, az etheré 360 dolláros jegyzésről 520 dollárra ugrott, a ripple pedig 46 centről csaknem 70 centig ralizott.
