Mélyen tartják a régiós hozamokat a friss források

A hét elején a lengyel 10 éves állampapírok hozama héthavi mélypontjára esett, mivel a befektetők kisebb kínálatra és alacsonyabb inflációra számítanak a következő hónapokban, annak ellenére, hogy a régió vezető államaiban a beszerzésimenedzser-indexek továbbra is jó értékeket produkálnak. A lengyel központi bank várhatóan még nem vált a jelenleginél szigorúbb monetáris politikára, ez persze megterhelheti a kötvényárfolyamokat, mivel az erőteljes gazdasági növekedés még nem gerjesztett aggodalmakat az infláció emelkedésével kapcsolatban, eltérően más régiós központi banktól. A lengyeleknél a GDP-arányos költségvetési hiány 1,5 százalékra csökkent 2017-ben a 2016-os 2,3 százalékos szinthez képest. A pénzügyminisztérium csökkentette az idei második negyedévre tervezett állampapír-kibocsátások összegét, tekintettel arra, hogy a januári és a februári adatok szerint a költségvetés többlettel zárta az említett hónapokat. A 10 éves lengyel államkötvények hozama 3,16 százalék alá került a március végi 3,26 százalékhoz képest. A papírok iránti kereslet élénk maradhat a visszavásárlásokból és a kamatfizetésekből újra a piacra áramló pénzek miatt.

Amíg Magyarországon és Lengyelországban a jegybankok évek óta nem számítanak az infláció közeli és gyors emelkedésére, és ezért a kamatokéra sem, a cseh jegybanktól további kamatemeléseket várnak az év folyamán. A csehek legutóbb változatlanul hagyták az irányadó rátát a további normalizációról folytatott „parázs” vita után, a várakozásoknak megfelelően. A lépés azután következett, hogy a prágai jegybank tavaly augusztus óta három alkalommal emelt az irányadó kamaton, majdnem 10 éves ultralaza politikának vetve ezzel véget. A jegybank kormányzója, Jiri Rusnok igyekezett kiegyensúlyozni a galamb hangvételű üzenetet, hangsúlyozva, hogy korábban jöhet a következő emelés, ha a cseh korona felértékelődése lassúbb, mint a jegybank előrejelzésében szerepel. Az anyagban az első negyedévre 25,40-os euróárfolyam szerepel az idei első negyedévre, míg a másodikra 24,90-os. Az előrejelzésnél gyengébb korona és egy kedvező gazdasági környezet viszont további emeléseket tehet szükségessé, így a prágai jegybank tovább emelheti a kamatokat 2018 második felében, annak ellenére, hogy a cseh deviza a jegybank jórészt galamb hangvételű üzenetei hatására nem erősödött sokat, így nem szolgálta a monetáris szigorítást.

A román jegybank – amelytől a Reuters által megkérdezett tíz elemző közül kilenc 25 bázispontos kamatemelés bejelentését várta a szerdai kamatdöntő ülés után – az irányadó kamatot (2,25 százalék) változatlanul tartotta. A lépés két idei, összesen 50 bázispontos kamatemelést követett, amelyek az első ilyen irányú lépések voltak az elmúlt tíz esztendőben. A régiós devizák árfolyamai jórészt erősödtek vagy változatlanok maradtak a közelmúltban. A bukaresti jegybank közleményéből most már kimaradt, hogy az NBR „közelről figyeli a belső és külső gazdasági folyamatokat, és kész használni minden rendelkezésre álló eszközt elsődleges céljának elérése érdekében”. A dokumentum a megelőző ülés után kiadott nyilatkozat szövegének utolsó előtti bekezdésével záródik, mely szerint a jegybank célja az árstabilitás biztosítása középtávon oly módon, hogy hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedéshez. A jegybank kormányzója, Mugur Isarescu a sajtótájékoztatón elmondta, hogy „(monetáris) döntéseinket adatok és tények alapján hozzuk meg, a legutóbbi emelések bizonyos hatásait még nem látjuk”. A várakozások szerint a kamatemelések májusban újabb 25 bázisponttal folytatódnak, az év végére pedig a 3 százalékot is elérheti a ráta. A jegybank várakozásai szerint az infláció 2018 első felében meghaladhatja a jegybanki célt, mivel a 2017-es áfacsökkentés bázishatása eltűnik, év végére viszont ismét a jegybanki cél alá eshet.

Az, hogy a magyar kötvényhozamok lényegében nem változtak az utóbbi napokban, azt is mutatja, hogy a piac a kormányzó pártszövetség hivatalban maradását tekinti a vasárnapi parlamenti választás legvalószínűbb eredményének. A magyar jegybank a vártnak megfelelően legutóbb is változatlanul tartotta az irányadó kamatot, és megismételte, hogy folytatni kívánja a laza monetáris politikát. Ha az Európai Központi Bank várt szigorítása idén megvalósul, az a hozamok emelkedését és a forint gyengülését idézheti elő – a Nemzeti Bank laza monetáris politikája mellett –, akkor is, ha a fundamentumok stabilak és erősek maradnak.