Finisben az amerikai Qualcomm és az NXP közötti óriásüzlet
Peking a héten kiadja a hozzájárulást az amerikai Qualcomm csipgyártó társaság számára, hogy megvegye hollandiai székhelyű versenytársát, az NXP Semiconductorst. Legalábbis a Reuters úgy értesült, hogy ráütik a pecsétet a 44 milliárd dolláros ügyletre. A tavaly ősz óta zajló sakkjátszmában az önvezetőjármű-technológiában élenjáró NXP tulajdonosai már behódoltak, jóllehet kezdetben patthelyzet kialakulása fenyegetett, mivel a Qualcomm a holland cég tulajdonosai szerint szemérmetlenül alacsonyra helyezte a lécet. Az első, 38 milliárd dollárról szóló, részvényenként 110 dollárt kínáló ajánlatot lesöpörték az asztalról, mire az amerikaiak 127,50 dollárra, azaz összesen 44 milliárd dollárra emelték a tétet. Ezt már az aktivista befektetési stratégiát folytató Elliott Management és a Soroban Capital Partners vezetése is vállalhatónak tartotta, s innentől csupán a szükséges engedélyek beszerzése volt kérdéses. A globálisan az ügyletben érintett kilenc piac közül nyolc azonnal kiadta a minimális átfedések miatt eleve borítékolható engedélyt. A február közepén megszületett üzlet jóváhagyásához egyedül a kínai versenyhatóság jóváhagyása hiányzott, amelynek határidejét március 5-re lőtte be a Qualcomm, nem számolva az amerikai–kínai kereskedelmi kapcsolatokon időközben egyre szélesedő repedésekkel.
A Qualcomm delegációját pénteken fogadta a piacszabályozásért felelős pekingi szakhatóság, s a beszámolók szerint sikerült eloszlatni a vitás kérdéseket. A héten még egy találkozójuk lesz, amelyen az amerikaiak beterjesztik a kért garanciákat. Azon dolgoznak, hogy az engedélyt még Wilbur Ross amerikai kereskedelmi miniszter szombati látogatása előtt megkaphassák. Megfigyelők szerint egyértelmű az összefüggés a Qualcomm engedélyének kiadása és a kínai ZTE mobilgyártó elleni amerikai szankciók tervezett feloldása között. A kínai–amerikai vámháborúban meghirdetett fegyverszünetből mindkét cég profitálhat. A rétestésztaként húzódó ügy a Qualcomm árfolyamát is megmozgatta: a március közepi 60 dollárról a bizonytalankodásra 50 alá zuhant, onnan tért vissza ismét a 60 dollárhoz.
Peking egy másik, 18 milliárd dolláros csipügylet kapcsán is reflektorfénybe került. Bár a Toshiba és a Bain Capital tőketársaság, valamint az Apple és a Hynix között kötött megegyezés még tavaly nyáron megszületett a japánok csipüzletágának eladásáról, egyedül a kínai szakhatóság húzta a végsőkig az engedély kiadását. A Toshiba amerikai atomenergetikai üzletága, a Westinghouse csődje miatt az anyacég kénytelen volt megválni legértékesebb leányától, a tokiói börzeüzemeltető pedig március végéig adott határidőt a cég tőkehelyzetének rendezéséhez, különben kilistázták volna részvényeiket a tőzsdéről. Szerencséjükre a japánok nem hallgattak a kínai szirénhangokra, s még időben tőkét emeltek. Igazuk is lett, hiszen a sorozatos ígéretek ellenére nem március végén, hanem csak május közepén kapták meg a hozzájárulást. Az ügy itt is az amerikaiaknak volt kínos a végén, mert a Toshiba jogszerűen kihátrálhatott volna az ügyletből, de (noha időközben sokat javult befektetői megítélése) nem tette.
Az amerikaiak viszont nem vacakoltak: Donald Trump nyomására március közepén simán megvétózták az évezred eddigi legnagyobb üzletét, a szingapúri székhelyű Broadcom csipgyártónak a Qualcommra tett 117 milliárd dolláros egyesülési ajánlatát. Az USA elnöke ugyanis azt sugallta, hogy a szingapúri cég Kína trójai falovának tekinthető, amelynek segítségével Peking rá akarja tenni a kezét a legfejlettebb amerikai távközlési technológiákra.
