Finom jelzést küldött a befektetőknek a Fed

Az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) irányadó kamatokról döntő bizottsága, az FOMC szerda esti döntésében változatlanul, 1,5–1,75 százalékon hagyta az irányadó kamat sávját. A megjelent közlemény megerősítette a bizottságnak az infláció fokozatos emelkedésére vonatkozó meggyőződését, azzal együtt, hogy elismerték a tényt: a maginfláció elérte a Fed 2 százalékos célértékét. „Az infláció 12 hónapos bázison mérve várhatóan a bizottság szimmetrikus 2 százalékos célja közelében alakul középtávon” – áll a Fed közleményében. Hasonlóan fogalmaztak a márciusi ülést követően megjelent jegyzőkönyvben is, de azzal, hogy a mondatba bekerült a „szimmetrikus” jelző is az infláció mellé. A Fed tisztségviselői talán azt kívánják jelezni, hogy az inflációt valamennyivel 2 százalék fölé engedik. Ez azonban nem új információ, ha figyelembe vesszük, hogy korábban Ben Bernanke és Janet Yellen is jelezte, hogy a 2 százalékos cél nem egy „sapka” jellegű célérték, hanem olyan, amely körül az infláció mozoghat majd. Tehát a monetáris politikai döntéshozókat valószínűleg nem fogja különösebben lázba hozni, hogy az áremelkedés mértéke 2,2 százalékra csúszik fel. Az infláció alakulásával kapcsolatos erős meggyőződés ellenére a jegyzőkönyv nem adott jelzést arra vonatkozóan, hogy megállhat-e a kamatemelési ciklus, vagy az eddigi ritmusban folytatódik. Ehelyett inkább azt ismételte, hogy a Fed folytathatja a monetáris politika fokozatos szigorítását. A szerdai közlemény azt is megmutatta, hogy a jegybankárok optimisták maradtak a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, mivel szerintük az üzleti beruházások továbbra is erőteljesen növekedtek, illetve hogy a gazdaság kilátásaival kapcsolatos kockázatok lényegében kiegyensúlyozottak. Összességében kicsit úgy tűnhet, mintha a Fed a „misszió teljesítve” jelszót adta volna ki, hiszen teljes a foglalkoztatottság, az infláció a cél közelében van, a gazdaság pedig stabilan növekszik.

Mindenesetre a dollár a bejelentés után gyengült, az euró-dollár kereszt az 1,2010-es szint tesztelésére indult 1,1949 közeléből, a részvényindexek valamelyest emelkedtek, a 10 éves amerikai államkötvény hozama pedig 2,956 százalékról 2,874 százalékra csökkent. Szerdán, a nap végére a Fed alapkamatára kötött határidős kontraktusokból visszaszámolva a piac egy júniusi, 25 bázispontos kamatemelésnek 95 százalékos valószínűséget adott, egy újabb – idén a harmadik – decemberi emelésnek pedig 44,2 százalékot. Egy negyedik idei emelés esélye decemberre, a kamatdöntés bejelentése előtt egy héttel 40,7 százalék volt, a szerdai kereskedés végére ez az érték 37,2 százalékra csökkent. Egyelőre tehát a „terven felüli” negyedik emelés esélye viszonylag alacsony, érdemben ismét nem számít rá a piac.

A dollár jövőjével kapcsolatban az látható, hogy az erősödés közvetlen oka az állampapírpiaci hozamok emelkedésében keresendő, arra ugyanis, hogy önmagukban a Fed kamatemelései és ezzel a dollár javára alakuló kamatdifferencia nem elegendő, bizonyítéknak rendelkezésre áll szinte a teljes elmúlt esztendő. A Fed kamatot emelt, azonban az inflációs várakozások nem emelkedtek, és ezért a kamatemelések hidegen hagyták az állampapírpiacot és a dollárt is. Áprilisban azonban mindez megváltozott. A 10 éves TIPS-hozamok – az amerikai kincstár inflációval indexált 10 éves papírjainak hozamai – és a normál 10 éves államkötvények hozamának különbsége, vagyis az inflációs várakozások egyik mutatója 2,2 százalék közelébe emelkedett április végére. Ez pedig feltehetően az olajár dinamikus emelkedésének köszönhető, illetve annak is, hogy Szaúd-Arábia bejelentette, nem annyira a 80 dolláros hordónkénti ár elérése a célja, sokkal inkább a 100 dollárosé. Mindenesetre az amerikai WTI olaj ára szépen húzza maga után a 10 éves amerikai hozamokat, főleg azóta, hogy az előbbi ismét átlépte az 52-54 dolláros szinteket. Az utóbbi hetek dollárerősödésében az is szerepet játszott, hogy az eurózóna gazdasági adatai a várthoz képest alulteljesítettek, az amerikaiak viszont jobban. A devizaövezet CESI indexe a tavaly novemberi 90 ponthoz közeli értékekről mínusz 90 pont közelébe esett, megdöntve 2016 első negyedévének mélypontját. Eközben az USA CESI indexe 35,9 pont közelében jár a tavaly decemberi 70 pont környéki csúcshoz képest. A határidős nyitott pozíciók tekintetében a befektetők ennek ellenére látszólag kitartanak az euró mellett. A nettó vételi pozíciók száma január óta a 151 ezres (egyébként áprilisi, ötéves rekord) közelében mozog (131 ezer darab). A hedge fundok nettó euróvételi határidős pozíciója viszont január vége óta kitartóan csökken. Az akkori 62 212 darabos csúcshoz képest az utolsó adat 3284. Az elmúlt öt év csúcsértéke 91 058 volt 2013. november 18-án.

A napi bázisú árfolyamgrafikonon az látszik, hogy az euró-dollár jegyzés csökkenése 1,1937 közelében elakadt. A helyzet megérett a korrekcióra. Egy kibontakozó emelkedés 1,2022, majd 1,2053 után 1,2113 közelébe juthat.