A marzsok szűkülését nyögik a társaságok

Olcsónak számít a Mol a térség olajcégeihez képest. A piaci kapitalizáció alapján súlyozott cégérték/eredményesség mutatója (EV/EBITDA) ugyanis csupán 4,63-os, miközben az átlagos arány 4,88. Ez a szám azt jelzi, hogy egy társaság hány évnyi készpénztermeléssel tudja előállítani a hitelekkel és a tartalékokkal megfejelt kapitalizációját. A Mol így is kissé drágább, mint az OMV és a lengyel PKN Orlen. Az átlagot a cseh Unipetrol és a török Tupras húzza fel. A Molhoz hasonló kapitalizációjú olajtársaságok EV/EBITDA-ja mindössze néhány tized százalékponttal tér el a hazai cégétől.

„A Mol EV/EBITDA-mutatója hagyományosan valamivel alacsonyabb szokott lenni az átlagnál.

A társaság egyébként alulteljesített az elmúlt hónapokban. A lengyel olajpapíroknál hónapokkal korábban megkezdődő eladási hullám kis késéssel érintette a Mol részvényeit is.

A PKN Orlen tavaly decem­beri vezércseréjét és az ottani atomprojekt finanszírozásában felmerült olajtársasági szerepvállalást nem fogadták jól a befektetők, és az emelkedő amerikai kamatkörnyezet is forrásokat von el a fejlődő piacoktól” – mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.

A két lengyel olajcég, a PKN Orlen és a Lotos tervezett összeolvadása is bizonytalanságot okoz a piacon, mert a részletek még nem ismeretesek. Azokra akár az Európai Unió versenyjogi határozatának meghozataláig is várni kell, ami a harmadik negyedévben esedékes.

Az ár/nyereség, azaz P/E alapján számított értékeltségben már jóval nagyobb az eltérés, de itt az OMV 134-es P/E-mutatója számít rendkívül magasnak. „Ez a kiugró érték az akvizíciók miatti egyszeri hatásokkal magyarázható, az előremutató P/E-mutató 9,4, ami már közelebb van az átlaghoz” – tette hozzá az elemző. A P/E-mutató egyébként azt jelzi, hogy az adott cég hány évnyi eredményéből tudja kitermelni a teljes kapitalizációját, azaz saját magát. Az OMV nélkül számított átlag 7,45 lenne, azaz kissé magasabb, mint a hazai olajcég 6,97-os értéke.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja