Háttérbe szorítja a kicsiket az orosz jegybank

Piactorzító hatása lesz, és a hitelbesorolásra nézve is negatív hír, hogy az orosz jegybank gyakorlatilag kizárja a kisebb pénzintézeteket az állami segélyalapból – írja jelentésében a Moody’s. A jövőben nem lesz többé példa arra, hogy bajba jutott bankokat állami forrásból tőkésítsenek fel. Ez alól csak az a néhány, különösen jelentős eszközállományú – nagy betétállománnyal rendelkező – bank lehet kivétel, amelyek összeomlása szektorszintű kockázattal járna – jelentette be a múlt héten Elvira Nabiullina, az orosz jegybank elnöke. A pozitív listára a 11 legnagyobb bank került, ezek között több olyan is van, amelyet a közelmúltban állami forrásból mentettek meg az összeomlástól. A lépésnek ugyanakkor piac- és versenytorzító hatása lesz, az állami biztosíték hiánya ugyanis megrendítheti az ügyfélbizalmat a kedvezményezetti listáról lemaradó bankokkal szemben.

A jegybank gőzerővel dolgozik a bankszektor megtisztításán, 2014 és 2017 között összesen 358 pénzintézet engedélyét vonta vissza, idén már 28-ét. Az intézkedésekre elsősorban a megbízhatatlan pénzügyi beszámolók, a gyanús tranzakciók, az eltúlzott hitelkihelyezés és a hibás üzletpolitika miatt volt szükség. A bezárt bankok száma 2017 és 2018 között csak azért csökkent, mert a jegybank arra fókuszált, hogy megmentsen több, a betétállományok tekintetében jelentős piaci részesedéssel rendelkező pénzintézetet. Az Állami Duma 2017 közepén fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tette a jegybank számára, hogy a bankszektor konszolidálása céljából felállítson egy alapot, amelyből finanszírozni tudja a bajba jutott pénzintézeteket. A tőkeinjekció fejében gyakorlatilag kivásárolták a részvényeseket. Az elmúlt időszakban ebből a pénzből mentettek ki két nagybankot, az Otkritiét és a Promsvyazbankot, valamint a B&N és az Asian-Pacific Bankot. A bankmentésekre összesen 2,6 ezermilliárd rubel (nagyjából 40 milliárd dollár) állami forrást fordítottak, a 2017-es orosz GDP 2,8 százalékának megfelelő összeget. Ebből mintegy 1,9 ezermilliárd rubelt a betétek fedezésére kellett költeni. A korábbi tulajdonosoktól viszont mindeddig alig 100 milliárd rubelt sikerült visszaszerezni.

Nabiullina szerint ezért meg kellene fontolni egy olyan jogszabály-módosítást, amely lehetővé tenné a mentőcsomagra szoruló bankok eszközeinek befagyasztását. Ebbe beletartoznának azok a vagyonelemek is, amelyek magánkézben vannak. A jegybank azt is javasolja, hogy jogszabályban tegyék lehetetlenné, hogy a kimentett bankok tulajdonosai és vezetői elhagyhassák az országot. Ha ugyanis az ellenőrzési jogokat is birtokló részvényesek a csőd szélére sodortak egy bankot, akkor kötelességük helytállni a károkért a teljes eszközállományukkal – mondta Nabiullina.