Nemzetbiztonsági okok miatt védi a csipszektort az Egyesült Államok

Az iparilag fontos technológiai cégekben 25 százalékos szinten korlátozná az Egyesült Államok a kínai vállalatok tulajdonszerzését. A hivatalos bejelentés pénteken érkezhet meg. Szakértők szerint Donald Trump amerikai elnök terve a kereskedelmi háború további eszkalálódásához vezethet, zavart okozhat a pénzpiacokon, és a globális növekedést is lassíthatja.

Az amerikaiak olyan kulcsfontosságú ágazatokban akadályoznák meg a kínai fejlesztéseket, mint az informatika, a repülőgépgyártás, a hajózás, a gyógyszeripar, a fejlettebb hajtásláncú járművek, a robotika és más, csúcstechnológiát igénylő iparágak. Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma és a nemzetbiztonsági tanács ezeken a területeken nagyobb exportellenőrzést is javasolt Kína irányába – írta a Reuters. A korlátozási javaslat az állami és a magántulajdonban lévő kínai vállalatokra is vonatkozna.

„Kína elsősorban a csipgyártás és csipfejlesztés területén akar terjeszkedni, ennek főleg biztonságpolitikai oka van. Donald Trump felismerte, hogy ez a terület az Egyesült Államok szempontjából kulcskérdés. Kína nem piacot akar venni, ezért nem a nagy technológiai cégeknél, hanem a közepeseknél és a kicsiknél próbálkozik. Peking szempontjából a technológia megszerzése az elsődleges cél” – mondta a Világgazdaságnak Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte a részvénypiacokon az érintett cégek árfolyamába valamennyire már beépült, hogy a befektetők számottevő kínai érdeklődéssel is kalkulálhattak. „Azt még nem lehet megmondani, hogy a technológiai cégek kurzusa emiatt mennyivel eshet majd. A csipek számos területen kiemelt fontosságúak, az önvezető autóktól kezdve az ipar számos területén át egészen a kémműholdakig. Kínában az okosváros-megoldások is kiemelt fontosságúak. Igaz, ott nem feltétlenül azt kell ez alatt érteni, hogy az emberek minél egyszerűbben és gyorsabban közlekedhessenek, hanem a megfigyelésük és az ellenőrzésük lehet inkább előtérben” – tette hozzá Czachesz Gábor. Rámutatott, hogy a jövő hadseregében is kulcskérdésnek számít a csiptechnológia. Az önvezető, pusztító, robottechnológiát alkalmazó rakétáknál megkerülhetetlen a korszerű csipek szerepe. Ezzel összefüggésben márciusban Donald Trump nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megakadályozta, hogy a Broadcom szingapúri csipgyártó felvásárolja a kaliforniai Qualcomm telekommunikációs céget. A 140 milliárd dolláros üzlettel Kína a mobiltelefonokban lévő csipek területén szerzett volna olyan tudást, amelyet a hadiiparban is felhasználhatott volna. Emellett a mobiltelefonok következő generációjában sem lett volna számottevő az Egyesült Államok szerepe a szabványok kialakításában. Az ügyletet az Egyesült Államokban tervezett külföldi beruházásokat vizsgáló bizottság, a CFIUS is vizsgálta.

Korábban szintén nemzetbiztonsági okokból hiúsult meg az, hogy az Alibaba-alapító Jack Ma cége, az Ant Financial Services megvegye 1,2 milliárd dollárért a MoneyGram Internationalt, amely fizetési forgalom lebonyolításával foglalkozik. Az amerikai részvénypiaci forgalom 1 százalékát lefedő chicagói értéktőzsdét sem adták el a kínai vevőjelöltnek, mert az kockázatos lett volna az Egyesült Államok pénzügyi rendszerére nézve.

Magyarország is szigorításra készül

Az ország biztonsági érdekeit sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről nyújtott be törvényjavaslatot az Országgyűlésnek a kormány. Eszerint csak úgy szerezhet magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározottnál nagyobb tulajdonrészt az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, illetve Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy, egyéb szervezet, ha ezt bejelenti az illetékes miniszternek, aki ezt visszaigazolja. Ez a szabály a fióktelepekre is vonatkozna. A fegyvergyártás és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység számítana engedélykötelesnek. A törvény, ha a parlament elfogadja, október 1-jén léphet életbe. | B. A.