Rekordmélyre lökték a forintot a csehek

Újabb rossz hír érkezett a forint piacára, amitől a hazai deviza újabb, három és fél éves mélypontra csúszott az euróval szemben, s már csak egy hajszál választotta el a mindenkori negatív rekordtól. A cseh jegybank ugyanis tegnap váratlanul kamatot emelt: 25 bázisponttal 1 százalékra módosította az irányadó rátát, a lombardhitelek kamatrátáját pedig 50 bázisponttal 2 százalékra emelte. A lépésre a korona 0,7 százalékkal erősödött az euróval szembeni idei mélypontjáról, míg az államkötvényhozamok 2-3 bázispontot ereszkedtek.

Ez volt tavaly augusztus óta a negyedik kamatemelés, aminek a jegybank szerint az a célja, hogy ne váljon túlfűtötté a cseh gazdaság. A legtöbb régiós államhoz hasonlóan Csehország is lendületesen bővül, kihasználva a világgazdasági és uniós konjunktúrából adódó kedvező körülményeket. A GDP az elmúlt négy negyedév mindegyikében 4 százalék felett bővült. A tavaly ősz elejére 2,5 százalék fölé gyorsuló fogyasztóiár-emelkedést a szigorítással sikerült 2 százalék alá szorítani, de idén áprilisra megint 2,2 százalékra gyorsult az ütem. A munkanélküliség 2,2 százalékra csökkent májusra, ami az egész Európai Unió legjobb adata. Az alacsony munkanélküliség szülte természetes béremelkedés 6 százalék fölé gyorsult, az alacsony kamatok pedig segítettek felpörgetni a hitelezést, különösen a jelzáloghitelek piacán. Nem véletlen, hogy a cseh jegybank e hónap elején közölte: szigorítani fogja a bankok anticiklikus tőkepufferére vonatkozó előírásait.

A régiós devizák közül a forint érezte meg leginkább a cseh szigorítást, az euróval szembeni jegyzés 328-as szint fölé gyengült, ami történelmi mélypontnak számít. A deviza enyhe esésének oka a fokozódó monetáris széttartás. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már megkezdte a szigorítást, az Európai Központi Bank pedig belengette. Régiónkból a cseh mellett a román jegybank is agresszívan kénytelen emelni a kamatot, míg Lengyelországban idén várható a szigorítás. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is kitart az ultralaza politika mellett, kommunikációja szerint 2019 közepéig nem várható szigorítás.

A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzőket nem lepték meg a fejlemények, noha a történelmi mélypont elérésére nem számítottak. A legtöbb kereskedő már a 326-os szintet is elég alacsonynak érezte, sokan zárhatták a pozícióikat – mondta lapunknak Gondi István, a Raiffeisen Bank vezető devizakereskedője. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája úgy fogalmazott: a további régiós kamatemelés miatt a piaci szereplők arra spekulálhatnak, hogy a hazai jegybank a vártnál korábban, akár már idén is szigoríthat. A szakértő szerint ez nem kamatemeléssel, hanem a nem konvencionális eszközökkel kezdődne. Móró Tamás hangsúlyozta, hogy a bankközi kamatlábak emelése felfogható a monetáris körülmények szigorodásaként, ráadásul megdrágítja a forint elleni spekulációt is. Hozzátette: ha a forint új történelmi mélypontra csúszott is, az nem okoz nagy problémát: a gazdaság már nem olyan sebezhető, mint volt a válság előtt vagy akár három éve. Az MNB többször hangsúlyozta, hogy nincs árfolyamcélja, s nem foglalkozik a forintgyengüléssel. Piaci pletykák szerint azonban a jegybank már kint van a devizapiacon, és forintvásárlással igyekszik támaszt nyújtani az árfolyamnak.