Jöhet a számladíj-összehasonlítás
Az uniós fizetésiszámla-irányelv szabályozásával (PAD) összhangban a Pénzügyminisztérium (PM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta annak a kormányrendeletnek a tervezetét, amely a banki számladíjak összehasonlíthatóbbá tételét tenné lehetővé. A PM közlése szerint az egyeztetések után megszülető rendelet várhatóan 2019. július 31-én lép hatályba.
A PAD alapvető célja, hogy az EU-s tagállamokban a lakossági bankszámlákhoz vagy számlacsomagokhoz tartozó díjtételek egyértelműen összehasonlíthatók legyenek. Az uniós jogalkotók ebben a körben a számlacsomagok esetén a számlák fenntartásához és a tranzakciókhoz kapcsolódó adatok, valamint a kártyás és internetbanki költségek összehasonlíthatóságát kívánják megteremteni.
Az összehasonlíthatóság igénye már korábban is felmerült Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank számos alkalommal értésre adta, hogy az ügyfelek pontosabb tájékoztatása végett szeretné elérni, ha egységesebbek lennének a számlacsomagok és a díjazásuk. A számlafenntartás költségei és a tranzakciók díjai számos tényezőtől függnek – más és más díjakat kaphat még azonos számlacsomagon belül is két ügyfél, ha bizonyos paramétereket teljesít vagy épp nem teljesít. (Ilyen minősítő tétel lehet a számlán tartott vagy a rendszeresen a számlára érkező pénz, a kártyás tranzakciók száma vagy a csoportos megbízások nyújtása.)
A szabályozás révén a PM érvelése szerint egységes kondíciós listák jöhetnek létre, és mivel az adatokat a bankoknak egy központi pénzügyi felügyeleti adatbázisba is fel kell majd tölteniük, azon keresztül az ügyfél a számára fontos díjtételek alapján azonnal össze tudja majd vetni az ajánlatokat.
A hitelintézetek számlanyitási, számlavezetési feltételei valóban rendkívül bonyolultak, átláthatatlanok, néha-néha még egy pénzügyi szakembernek is kihívás a számlaajánlatok értelmezése, összehasonlítása – értenek egyet a lépéssel a Takarékbanknál. A hitelezés és a betétek analógiájára az összehasonlításhoz szerintük megfelelő lehet a tervezet bevezetése, hiszen a most alkalmazott teljes hiteldíjmutató (THM) és az egységes betétikamat-mutató (EBKM) nagymértékben megkönnyíti a döntést. (Más kérdés, hogy a számlák esetében lehetetlen minden költséget egyben kimutatni.) A legjellemzőbb díjköteles szolgáltatások egységesített formátumban történő megjelenítése a célirányos tájékoztatással együtt segítheti a fogyasztókat a számlákhoz kapcsolódó díjak megértésében és összehasonlításában – vélik az MKB Banknál. A Budapest Bank várakozásai szerint a tervezett intézkedés növelni fogja a transzparenciát, hiszen standard struktúrát vezet be, amely megkönnyíti a termékek összehasonlítását. Ugyanakkor más bankok mellett a Takarékbanknál is arra hívták fel a figyelmet, hogy az összehasonlíthatóság az egyénre szabható ügyfélkedvezmények számának csökkenésével járhat, hiszen így már nem lehet tengernyi változat. A megszűnő kedvezmények miatt lehet olyan ügyfélkör, amely rosszabbul jár a változással.
E vélekedés nyomán kérdéses, hogy milyen módon fogja az egységesítés a PM által várt erősebb versenyt ösztönözni. A Budapest Banknál emlékeztetnek, hogy most is vannak internetes összehasonlító oldalak, amelyeken az ügyfelek megkereshetik a számukra leginkább kedvező csomagokat. Ennek ellenére a bankváltási hajlandóság továbbra is alacsony, ezért a bank szerint a most tervezett intézkedés csak hosszabb távon fejti ki a várt kedvező hatását.
Szűkülhetnek a profitrések
Azért a bankok jó része – legalábbis a transzparens tételekben – erősebb versenyre számít, amit a Takarékbank szerint az magyaráz majd, hogy az ügyfelek költségérzékenysége növekedni fog. Emellett ugyanakkor a hitelintézetek költségszintjének emelkedése is várható, hiszen a transzparencia miatt minden költséget meg kell jeleníteniük. Nagy kérdés, hogy a profitrés ezzel járó szűkülésére intenzívebb ügyfelezéssel és/vagy költségáthárítással reagálnak-e a bankok. A hitelintézetek egy része arra is felhívta a figyelmet, hogy a számlák összehasonlíthatóságának bevezetési időpontja egybeesik az MNB által előírt azonnali fizetési rendszer (AFR) indulásával, amely a jegybank várakozásai szerint amúgy is átalakítja a banki tranzakciók (és költségek) piacát.
