Részvényekkel premizálják a dolgozókat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMind a négy hazai blue chipnél működik munkavállalói résztulajdonosi program (MRP). Az OTP például június 22-én 676 ezer részvényt ruházott át a javadalmazási politikában foglaltak szerint az MRP-szervezetre. Ez tegnapi árfolyamon számolva 6,78 milliárd forintnyi papír, ám hogy mekkora a náluk lévő teljes állomány, arról nem tájékoztatta lapunkat a bank.
A Molnál sem voltak bőbeszédűbbek, csupán annyit közöltek lapunkkal, hogy az olajtársaságnál az MRP technikai keretein belül fut a felső vezetés hosszú távú részvényalapú ösztönzési rendszere. Tavaly óta a felső vezetőit egy árfolyam-növekedésen alapuló juttatással motiválja a vállalat. A rendszer célértékeit külső piaci benchmarkok alapján határozzák meg. A Mol legutóbb áprilisban 1,16 millió részvényt adott át az MRP-szervezetnek, ez tegnapi árfolyamon számolva 3,08 milliárd forintot ér.
A Richter idén alapított MRP-szervezeténél június végén 185 ezer részvény volt, ez a tegnapi kurzussal számolva 850 millió forint. A gyógyszercég is készpénzes konstrukciót működtet. Néhány hete 14 ezer törzsrészvényt adtak át kimagasló teljesítményt nyújtó munkatársaiknak.
A Magyar Telekom MRP-szervezeténél 8,7 millió részvény van, ez tegnapi árfolyammal számolva 3,54 milliárd forintot ér. A távközlési cégnél MRP-juttatás a hazai szegmens működési szabad cash flow mutatójának javulásakor jár. Tavaly áprilisban 6452 fő, a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország munkavállalóinak döntő többsége kapott részvényeket. A javadalmazás részletes feltételei nem publikusak. A futó programban már készpénzt fizetnek ki, várhatóan 2019 márciusában. MRP-program egyébként három éve fut a cégnél.
A munkavállalói résztulajdonosi programokról szóló törvény 2015 novemberében módosult, a jogalkotó akkor biztosított lehetőséget arra, hogy a cégek saját részvényeikkel vagy azok ellenértékével javadalmazzák munkatársaikat. Korábban ez a módszer részint a kedvezőtlenebb adózási formák, részint bürokratikus feltételei miatt nem volt kedvelt.
„Az MRP lényege, hogy bizonyos feltételek teljesülése, például magasabb árbevétel, profit vagy költségcsökkentési célok elérésekor a vezetők vagy alacsonyabb beosztású munkatársak is részesüljenek a sikerből. Ha a feltétel nem teljesül, akkor nem kapnak részvényt vagy azzal elért árfolyamnyereséget” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kurucz-Váradi Károly adótanácsadó. MRP-programot bármelyik cég indíthat, ha annak előírt feltétele a gazdasági teljesítmény javulása. A tőzsdére készülő cégek a részvények bevezetéséhez is köthetik a feltételeket, a pénzügyi szféra vállalatai pedig a hatékony és átlátható kockázatkezeléshez.
A dolgozók elköteleződését és megtartását elősegítő MRP-programok piaci áron és kedvezményes áron is vehetnek saját részvényeket, illetve az apporttal ingyen is hozzájuk kerülhet. Néha nem a részvényeket, hanem azok vételi jogát szerzik meg. Az MRP-szervezet hosszabb ideig, ideális esetben egy évnél tovább tartja a részvényeket, majd értékesíti, és az árfolyamnyereséget adhatja oda a cég dolgozóinak, az összeget egy előre meghatározott képlet szerint osztják szét. Az MRP-szervezet az adott vállalattól függetlenül működik, egy ügyvédi iroda képviseli a résztvevők érdekeit. A társaságok nem adhatnak utasítást az MRP-szervezetnek, melynek irányítását egy mind a cégtől, mind az ügyvédi irodától független vezető tisztviselő látja el.
Adóelőnyökkel jár a konstrukció
Az MRP nagy előnye a kedvezőbb adózás. A munkáltatónak nem kell megfizetnie a 20,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. A munkavállaló mentesül a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 8 százalékos egészségügyi és munkaerőpiaci járulék megfizetése alól, egyedül a 15 százalékos szja-t vonják le az összegből. Igaz, a kézhez kapott összeg sem a tb-ellátás alapjába, sem a nyugdíjba nem számít bele. | VG
