Vállalatmérettől függetlenül enyhébb feltételekkel találkozhatnak a hitelt felvenni szándékozó cégek, amelyek élnek is a lehetőséggel:
Ezen belül a kis- és középvállalkozói területen közel 16 százalékkal nőtt a kihelyezés az elmúlt egy évben – ismertette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési jelentésének főbb adatait Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszerek igazgatóságának főosztályvezetője. A kkv-területet tovább bontva látható, hogy a legnagyobb mértékű – éves alapon 22 százalékos – emelkedés a mikrovállalkozásoknál történt.
Az MNB szerint azonban már a vállalati szegmensben is növekvő veszély, hogy a cégek körében alaposan visszaesett a fix kamatozású hitelek aránya. Amíg a Növekedési hitelprogram idején, 2015-ben még az egy évnél hosszabb futamidejű kkv-forinthitelek 80 százaléka volt fix kamatozású, addig a program kivezetése után gyors visszarendeződés történt.
Tavaly már csak 20 százalék körül alakult a kamatrögzítés aránya a kkv-szektor hitelei között. Az MNB szerint a jelenlegi szintekről minimum az eurózóna 70-75 százalékára kellene visszavinni a változó kamatozású kölcsönök arányát a teljes vállalati hitelállományon belül. Ennek eszközeit vizsgálják.
A céges kihelyezési verseny a bankok szerint leginkább a kamatfelárak csökkenésében jelentkezett, s a pénzintézetek a tendencia folyatódására számítanak. Érdekes ugyanakkor, hogy az ingatlanprojekt-hitelek terén mozgó öt bank közül az egyik már szigorítást vetített előre, amit a növekvő kockázattal indokolt. Szerintük a lakásprojekteknél a 2019 végén megemelkedő áfa növeli a bizonytalanságot, de a munkaerőhiány miatt az egyéb projektek teljesítésében is nőttek a kivitelezési kockázatok. Emellett a befektetéseken elérhető hozamszint is csökkenni kezdett, s az sem felejthető el – tették hozzá a jegybankban –, hogy a kereskedelmi ingatlanhitelek döntő része devizahitel. Ez akkor is kockázatos, ha a bérlőktől devizában kérik a bérleti díjat. A szigorítás ugyanakkor az ingatlanhiteleknél sem árjellegű, a bankok itt a kölcsönt magasabb fedezettel, nagyobb önrész- vagy előzetes bérleti arány mellett hajlandók folyósítani.
A háztartási hitelállomány a negyedév során 159 milliárd forinttal emelkedett, vagyis eddig példátlan – és a jegybank várakozásait is meghaladó – mértékben, 4,1 százalékkal nőtt. A személyi hitelek állománya 48, a lakáscélúaké 39 százalékkal magasabb, mint egy éve. Az új lakáshitel-kihelyezések már a 2008. évi kibocsátás 88 százalékát teszik ki.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
