Sárgacsekk-gyilkos megoldás a küszöbön
Továbbra sincs áttörés a hazai piacon a közüzemi számlák elektronikus fizetésében. Erre utal az, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a rendszeres (csoportos) beszedési megbízásokon alapuló tranzakciók száma az idei első negyedévben kevesebb, mint a 2016 és 2017 hasonló időszakában mért érték, ráadásul a 10,34 milliós tranzakciószám alig 20 százalékkal nagyobb a 2012-esnél. A csoportos beszedésben érintett forgalom ugyanakkor növekszik, az idei első negyedévben közel 144 milliárd forintot tett ki, ami 8,5 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest.
Ezenfelül a rendszeres beszedési tranzakciók körében tartja nyilván az MNB azokat a bankon belüli belső átutalásokat is, amelyeknél a pénzintézet emeli le a tulajdonos számlájáról az esedékes törlesztőrészletet, illetve azokat is, melyeknél a szolgáltatónak ugyanannál a banknál van számlája, amelynél az ügyfélnek is. Az ilyen tranzakciók száma 3,6 százalékkal 8,25 millióra nőtt 2017 első negyedévéhez mérten, míg értékben 3,4 százalékos volt a növekedés. (A hitelezés újraindulását jelezheti ugyanakkor, hogy 2016 első negyedévéhez képest a bankon belüli rendszeres beszedési tranzakciók száma közel 15, míg a 82,4 milliárdos első negyedévi beszedés értékben 18 százalékos bővülést mutat.)
Ami a bankok közötti pénzforgalmat lebonyolító Bankközi Klíring Rendszeren keresztüli forgalmat illeti, a külső szolgáltatók összesen 143,2 milliárd forintot akartak így – felhatalmazás alapján – leemelni az ügyfelek számlájáról. A kezdeményezések 91,6 százalékban voltak sikeresek a tranzakciók száma, míg 86,4 százalékban az ügyletben érintett összeg alapján. A szolgáltatók így 123,7 milliárd forinthoz jutottak hozzá. Az ügyletek 56,4 százalékában 10 ezer forint alatti összeg beszedésére indítottak tranzakciót a szolgáltatók. Az első negyedév során 500 ezer forint feletti összeget mindössze 4748 esetben igyekeztek leemelni a számlákról 10,4 milliárd forint értékben, de csak 4,8 milliárdot sikerült beszedniük.
Szembetűnő, hogy a visszautasított tranzakciók száma drasztikusan esett 2017 első negyedévéhez képest: tavaly még 903 ezer ügyletet utasítottak vissza a bankok, míg az idei első három hónapban csak 742 ezret. (Visszautasításra akkor kerülhet sor, ha az ügyfél számláján nincs elég pénz, a követelés összege meghaladja a rendszeres beszedésre beállított limitet, vagy az ügyfél bankja nem talált felhatalmazást a teljesítésre.) Hogy az ügyfelek számláján nagyobb összeg lehet – azaz teljesíthetők a megbízások –, azt az mutatja, hogy a visszautasításokban érintett összeg 36 százalékkal 19 milliárd forint alá csökkent.
Ugyanakkor azt, hogy az ügyfelek miért kedvelik az azonnali beszedésnél jobban a pénzforgalmi szempontból már idejétmúlt sárga csekket, mindennél jobban tükrözi, hogy a visszautasított tranzakciók 48 százaléka 10 ezer forint alatti követelés kiegyenlítését akadályozta meg. Tehát az emberek számára nem komfortos, hogy a szolgáltató nem az általuk legmegfelelőbbnek ítélt időpontban emeli le számlájukról az összeget. A sárga csekket viszont akkor fizetik be, amikor azt a személyes pénzügyi helyzetük leginkább lehetővé teszi.
Jóllehet az MNB jelentése örömtelinek minősítette, hogy az elmúlt évben már a számlabefizetések 44 százaléka történt elektronikusan (2014-ben még 25 százalékon álltunk), látni kell, hogy a növekedés zömét az adta, hogy a postahivatalokban végre nem számít készpénzfelvételnek, ha valaki a sárga csekket bankkártyával fizeti. Így külön költség nélkül, de még mindig fizikai jelenlét mellett, sárga csekkel történik a számlák kiegyenlítése. Arról nem is beszélve, hogy a közüzemi számlák elektronikus úton való kiegyenlítésének 44 százalékos mértéke továbbra is fényévekre van az európai 70 százalékos átlagtól.
Ám a fenti arányokon drasztikusan javíthat a jövő júliusban induló azonnali fizetési rendszer (AFR). Miközben megoszlanak a vélemények arról, hogy az ügyfelek mekkora részének van szüksége rá, hogy 5 másodpercen belül átérjen az átutalás a címzetthez, abban teljes az egyetértés, hogy az AFR sárgacsekk-gyilkos megoldása, a fizetési kérelem átütő sikerrel kecsegtet. A rendszer indulásával bármely szolgáltató bocsáthat ki fizetési kérelmet (FK) az ügyfelének, s annak – a mostani elképzelések szerint – maximum 60 napja lesz arra, hogy az adott kérelmet jóváhagyja. (Értelemszerűen a szolgáltatók rövidebb határidőt is beállíthatnak, amíg a tartozás ilyen módon rendezhető. Az FK alkalmas lehet majd arra is, hogy a boltban a pénztáros küldje például a mobilunkra az áruvásárlás ellenértékét, s azt leokézva fizessünk; ilyenkor értelemszerűen maximum egy-két percig lesz érvényes az FK.)
Áttörést a szabályozás változása hozhat
A fizetési kérelemmel élve a szolgáltatók új lehetőséget kapnak, hogy a költséges sárga csekk (ami a számla kipostázásán felül minimum 174 forintjába kerül a szolgáltatónak) helyett olcsóbban kínáljanak fizetési lehetőséget az ügyfeleknek, akik azonban a jóváhagyásra szolgáló intervallumot kihasználva a sárga csekkhez hasonló cash managementet tudnak végrehajtani. Az igazi áttörés persze csak akkor következik majd be – s onnantól fogva lesz mód arra, hogy az ügyfelek is érezzék az AFR előnyeit –, amikortól a szabályozók végre lehetővé teszik, hogy a szolgáltatók ne csak a sárga csekk, hanem az olcsóbb, elektronikus átutalások költségeit is érvényesíthessék az árképletükben. Attól kezdve ugyanis a banki átutalások költségeit is átvállalhatnák, illetve engedményt adhatnának az ügyfélnek, ha az olcsóbb elektronikus fizetés irányába lép.
