BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tehermentesíti a bankfiókot a pénzpont

Az ügyfelek készpénzbefizetési tranzakcióik 12 százalékát a bankfiók megkerülésével, a pénzbefizetésre alkalmassá tett pénzpontokon (ATM-készülékeken) keresztül hajtották végre. Az ilyen tranzakciók értéke négy év alatt megnyolcszorozódott.

Az elmúlt évek legsikeresebb banki innovációjának címére pályázó megoldások között előkelő helyet foglalhat el a pénzpontos (ATM-es) készpénzfelvétel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a megoldás előretörése rohamos: az év első negyedévében már csaknem 890 ezer tranzakció történt, miközben egy éve még csak 408,5 ezer. A növekedés a hálózat bővülésének köszönhető, ma már a legtöbb nagybankunk gőzerővel fejleszti a pénzpontos készpénzfelvételt.

Ennek oka egyértelműen az, hogy az automatákon keresztüli pénzfelvétel valóban csökkenti a bankfiókok leterheltségét. A jegybank adatai szerint 2014 első negyedévében 7,43 millió készpénzbefizetés történt a bankfióki pénztárakban, és mindössze 211 ezer bankkártyás pénzbefizetés. Szinte a borítékos pénzbefizetés volt egyeduralkodó, amikor a befizetett összeget másnap, manuális módon írták jóvá az ügyfél számláján, míg most a modern pénzpontokba befizetett összeg azonnal jóváíródik a számlán. (A bankfióki befizetési csúcs 2012 második negyedévében volt, akkor 9,6 millió ilyen ügylet zajlott.)

Az elmúlt négy évben csaknem egymillióval csökkent a banki befizetések száma, az idei első negyedévben regisztrált 6,48 millió pénztári befizetéssel szemben áll ugyanakkor a már említett 889 ezer pénzpontos befizetés. Vagyis az emberek a számlákra történő készpénzbefizetési tranzakciók több mint 12 százalékát már elektronikusan, bankfióki dolgozó közreműködése nélkül hajtják végre.

Értékben szerényebb a befizetések részaránya: az év első három hónapjában 152,1 milliárd forint vándorolt a készpénzkiadó automatákba pénzbefizetés címén, ez idő alatt a banki pénztárakba 3291 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. A befizetések értékére ugyanakkor nagy hatást tett az egyszerűsítés: négy éve egy negyedév alatt mindössze 19,53 milliárd forintot fizettek be a kártyabirtokosok, míg most majdnem nyolcszor annyit. Ugyanakkor az első negyedévben a készülékekbe befizetett pénz a pénzpontokból kivett 1747,6 milliárd forintnak már a 8,7 százalékát tette ki, míg négy éve csak az 1,4 százalékát. Ráadásul a borítékos rendszer nem tette lehetővé a befizetett összeg ismételt felhasználását/kiadását, ma egyes, modernebb készülékek erre is alkalmasak.

Az bizonyítja, hogy a készpénzbefizetések – miként korábban a borítékos, illetve néhány banknál a zsákos rendszerben – továbbra is döntően a vállalati ügyfelekre jellemzők, hogy az egy pénzpontos befizetésre jutó átlagos összeg 2,6-szer nagyobb – átlagosan 171 ezer forint –, mint a kártyás készpénzfelvétel 64,2 ezer forintos átlaga. Ám a masszív lakossági jelenlétet e tranzakciós formánál az igazolja, hogy a fióki befizetések átlagértéke ennél is drasztikusan magasabb, 507 681 forint volt az idei első három hónapban.

Nem a visszatöltés lett a fő irány

A kártyás befizetésekkel kapcsolatban sokan úgy gondolták, hogy az egyik fő irány a hitelkártyák havi költésének visszatöltése lehet, ám a statisztikák e téren nem igazolják ezt

a vélekedést. A hitelkártyás készpénz-befizetéses tranzakciók száma 2016 harmadik negyedéve óta – amikortól a pénzpontos befizetések erőteljesen megnőttek – stabilan 40–43 ezer között mozog, azaz egy viszonylag stabil kör fizeti így a tartozását. Ugyanakkor a hitelkártyás befizetések értéke – a fennálló tartozás csökkentése – az ügyfelek jobb anyagi helyzetét jelzi, hiszen a legfrissebb, 76 100 forintos átlagos érték 8,7 százalékkal nagyobb a tavalyi első negyedév 70 ezer forinthoz közelítő értékénél.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.