A CIB élen jár a digitalizálásban
Alig több, mint egy évtizede az olasz bankok, mondhatni, világhódító útra indultak, óriási akvizíciókat hajtottak végre a világban az akkor jelentős likviditásukat kihasználva. Mit gondol, mai szemmel újra belevágnának?
A nemzetközi terjeszkedés stratégiájára számos meggyőző érvet hozhatunk fel, különösen a saját országukban jelentős piaci részesedéssel rendelkező nagybankok esetében. Ilyen a földrajzi diverzifikáció, az új üzleti kilátások vagy éppen az a lehetőség, hogy a bank lépést tarthat a külföldön terjeszkedő nagyvállalati ügyfeleivel. Mindez nagyon is indokolja, hogy a meghatározó olasz bankok a kilencvenes években nemzetközi terjeszkedésbe kezdtek, így a kelet-közép-európai régióban is komoly beruházásokat hajtottak végre. Az Intesa Sanpaolo külföldi leánybankjai által elért pozitív eredmények kiemelkedők voltak, és magukért beszélnek azt illetően, hogy megérte-e ez a vállalkozás.
Az olasz bankrendszer bizonytalan helyzetéről szóló hírek mennyiben tudhatók be az egyes olasz bankok strukturális problémáinak, és mennyire tükrözik az olasz gazdaság egészének nehézségeit?
A 2017-es év fordulópontot hozott az olasz bankszektor egyes bankjait érintő legsúlyosabb problémák megoldásában. Az ágazat megerősödve került ki a küzdelemből: jelentősen javult az eszközminőség, nőttek a tőkemegfelelési mutatók, erősödőben a nyereségesség, az olasz gazdaság fő mutatói pedig stabilak. Az Olaszország iránt megnyilvánuló kedvezőtlen befektetői hangulat és a banki részvények gyengélkedésének okozója a politikai helyzet és a költségvetést övező bizonytalanság. Az olasz bankok részvényárfolyamainak április vége óta tartó csökkenése szorosan összefügg az államadósság problematikus helyzetével. Szerintem a kormány a hiányt kordában tartó költségvetéssel áll majd elő, amely meg fog felelni az Európai Unió feltételeinek.
Nagyon ambiciózus célokat fogalmaz meg az Intesa Sanpaolo év elején bejelentett új stratégiája. Mi az oka ennek a derűlátásnak?
Úgy vélem, hogy az Intesa Sanpaolo 2018–2021-es üzleti terve fenntartható, ambiciózussága dacára a realitás talaján áll. A fő célkitűzése az, hogy szilárd üzleti alapokra és értékekre építve Európa első számú bankjává váljunk. A 2014–2017-es üzleti terveinket teljesítettük: a bank tőkemegfelelési mutatója 2017 végén 14,0 (az IFRS 9. szabályainak alkalmazása után 13,0) százalékos volt, nettó eredménye pedig 3,8 milliárd euró, 2007 óta a legmagasabb. Eredményes és rugalmas üzleti modellje az ágazatban kiemelkedőnek számító likviditás és tőkeellátottság mellett alacsony kockázati profilt biztosít, s lehetővé tette, hogy a bank az időszakban összesen 10 milliárd euró osztalékot fizessen ki.
A jelenlegi stratégia figyelembe vette, hogy a továbbiakban várhatóan a tartósan alacsony kamatok, a szigorodó szabályozás és a pénzügyi szolgáltatási piac fejlődését befolyásoló, egyre meghatározóbb külső tényezők alakítják a működési környezetet. Úgy gondolom, a bankok nyereségessége egyre inkább olyan új piaci stratégiák kidolgozásán áll vagy bukik, amelyek az új bevételi források kiaknázására és a szigorú költséggazdálkodásra is építenek. Az Intesa Sanpaolo készen áll, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak. A 2018–2021-es stratégia három irányelvre épül: jelentős kockázatcsökkentést kell végrehajtani anélkül, hogy ez többletköltségeket okozna a tulajdonosoknak; a működési modell további egyszerűsítésével csökkenteni kell a költségeket; az új üzleti lehetőségek kihasználásával pedig bevételnövekedésre törekszünk.
A nyomott kamatkörnyezet és az egyre szigorodó (túl)szabályozás súlyosan korlátozza a bankszektor jövedelemtermelő képességét. Ön szerint várható konszolidáció az ágazatban, és ha igen, kik lesznek a felvásárlók?
Úgy vélem, hogy az európai bankoknak továbbra is a nyereségesség növelése a legnagyobb kihívás, és a tőkeköltségeket fedező profit elérése. Igaz, a korábbi negyedévekben nőtt a – mélyről indult – nyereségesség. Sok banknak át kell gondolnia stratégiáját és üzleti modelljét, hogy megbirkózhasson az ágazat romló nyereségességével, és növelje jövedelemtermelő képességét.
A bankszakmában egyértelmű sikertényezővé vált a digitális átállás lebonyolítása. A siker kulcsa szerintem azt megérteni, hogy a technológiai forradalom elindítói azok az ügyfelek, akik egyre innovatívabb és könnyebben használható pénzügyi szolgáltatásokat igényelnek. Őket csak személyre szabott, az igények változását gyorsan lekövető szolgáltatásokkal nyerhetjük meg. E versenyben egyre erősebb konkurenciát jelentenek a digitális pénzügyi szolgáltatók, a fintech vállalatok.
Az európai bankcsoportok közötti ágazati konszolidációt illetően látható, hogy az elmúlt években szárnyra kelt piaci híresztelések dacára semmilyen érdemi változás nem történt. Szerintem nem is történik semmi mindaddig, amíg a bankok nem működhetnek egységes feltételek szerint. Tehát a szabályozókra vár, hogy a bankunió létrehozásával eltöröljék az Európai Unió tagállamainak bankrendszerei közt még mindig fennálló különbségeket. Enélkül a határon átnyúló vállalategyesítések bonyolultsága semlegesíti az ilyen tranzakciókból származó előnyöket.
Egy másik vélekedés szerint a nagy bankok magyarországi leányvállalatai teljesítményének jelentősége csekély a csoport egészééhez mérten, így amíg e helyi vállalatoknak a működésével nincs különösebb gond, fennmaradhatnak. Ezt önök is így látják Milánóban?
A bankcsoport külföldi leányvállalatának nemcsak a pénzügyi teljesítményét veszi figyelembe, hanem azt is, hogy az adott pénzintézet milyen hozzáadott értékeket ad, milyen kompetenciákkal segíti a csoport sikerét. A CIB például digitális kompetencia-központként szolgál az Intesa Sanpaolo összes külföldi leányvállalata számára: a terveink szerint több új és formabontó digitális megoldást először Magyarországon alkalmaz a bankcsoport.
Az évtized elején a CIB mélyreható és fájdalmas átalakításon esett át. Azóta sok év telt el, és a bank megint jó eredményeket, javuló teljesítményt mutat. Mit vár a magyar leányvállalattól az anyabank által idén tavasszal közzétett négyéves stratégia fényében?
A CIB-nek az anyavállalat koordinációja és felügyelete mellett végrehajtott korábbi átszervezése 2016 óta kiemelkedő eredményeket hoz. A magyar bank 79 millió euró nettó eredménnyel zárta 2017-et. A kedvező folyamat 2018-ban folytatódott, hiszen az első fél évben 38 millió euró a nettó nyereség, elértük a fenntartható, nyereséges működést.
A jövedelmezőség helyreállítását célzó teljes üzleti átalakításhoz az is kellett, hogy kezelni és csökkenteni tudtuk a leértékelődött eszközöknek a válság alatt jelentősen felduzzadt állományát. A bank hitelminőség-profilja már kimondottan jó, üzletági piaci pozíciói stabilak. A CIB országos lefedettségű univerzális bank, amely a digitális banki szolgáltatások fejlesztésére is kiemelt figyelmet fordít.
Az Intesa Sanpaolo többi leányvállalatához hasonlóan a CIB is számíthat az anyavállalat segítségére. Az új üzleti terv irányelveinek megfelelően a csoport többi bankjához hasonlóan a CIB-nek is ki kell használnia a fenntartható bevételnövekedésre adódó lehetőségeket – akár saját hatékonyságának növelésével, akár a már említett szinergiák csoporton belüli kihasználásával.
Működik a térségben olyan más leányvállalatuk, amelynek gazdaságpolitikai vagy egyéb stratégiai okokból több figyelmet szentelnek? Ha lehetőségük adódna a vállalatfelvásárlásra a régióban vagy Magyarországon, élnének vele?
Az új üzleti terv szerint a nemzetközi leánybanki divízióval szembeni fő elvárás, hogy elősegítsük a szinergiákat kihasználó kompetencia-központok kialakulását. Emellett az egyiptomi és a szerbiai leányvállalatokat a többi leányvállalattól különállóan irányítjuk, és át akarjuk szervezni az albániai, a moldovai, a romániai és az ukrajnai bankok tevékenységét, míg az oroszországi leánybank a vállalati és befektetési banki divízióba kerül. Sem Magyarországon, sem másutt nem tervezünk vállalategyesítéseket és akvizíciókat. Terveink kifejezetten a saját leányvállalataink szerves növekedésére építenek.
A Nemzeti Galériában a bank galériáiból származó festményekből álló kiállítás
megnyitójára érkezett Magyarországra.
Az Intesa Sanpaolo elnökeként miért érezte fontosnak, hogy személyesen jelen legyen
a megnyitón?
Különösen nagy büszkeséggel tölt el, ha az Intesa Sanpaolo gyűjteményébe tartozó mesterművek nagykövete lehetek, főként azért, mert a vicenzai múzeumunk festményeiből válogató Velencei látképek című kamaratárlathoz hasonló események kiváló alkalmat nyújtanak bankunk hírének külföldi öregbítéséhez, jelen esetben az olasz–magyar kapcsolatok erősítéséhez. A kiállítás arról is szól, hogy az Intesa Sanpaolo becsben tartja és ápolja kulturális örökségét, s minél szélesebb körben igyekszik bemutatni az olasz művészet történetét és legnagyobb képviselőit. A bank három meghatározó múzeumot is működtet Milánóban, Vicenzában és Nápolyban, és ösztönzi a kulturális tapasztalatcserét azon országok között, amelyekben jelen van. Meggyőződésünk, hogy a kultúra a fejlesztés, a fejlődés és a társadalmi integráció stratégiailag fontos eszköze.
