A gazdasági növekedést serkentheti az NHP fix
A gazdasági növekedési cél elérésében segíthet a Növekedési hitelprogram fix (NHP fix). Nem a 10 százalékos hitelbővülés, hanem a GDP minél jobb teljesítménye a program célja – mondta a Világgazdaságnak a Raiffeisen Bank vezető elemzője, akit a Magyar Nemzeti Bank kedden bejelentett programja kapcsán kérdeztünk. Török Zoltán szerint a jegybank által korábban kitűzött, évente 10 százalékos vállalati hitelezési bővülésnek a fenntartásában lehet támasz az NHP fix, ugyanis 15 százalék körüli az állománynövekedés üteme. Samu János, a Concorde elemzője arra hívta fel a figyelmünket, hogy a 10 százalékos hitelezésbővülés jó eséllyel az új jegybanki program nélkül is meglenne. Az NHP fix célja nem a volumen emelése, hanem a kiszámíthatóság növelése, ezek a kölcsönök ugyanis teljes futamidőre (három és tíz év között) rögzített kamatozásúak. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője lapunk kérdésére ezt azzal egészítette ki, hogy nem a hitelezés élénkítése a cél, hanem az egészségesebb hitelállományi szerkezet kialakítása, a fixált kamatozású termékek arányának növelése. Az NHP fix bevezetésével nem nő a piacon lévő pénzmennyiség, mivel a megjelenő pluszlikviditást az MNB a preferenciális betéttel sterilizálja. A Századvég szakértője hozzátette: a hitelezés legfeljebb másodlagos hatásként, néhány százalékkal bővülhet emiatt.
A maximálisan 2,5 százalékos kamatszint igen vonzó lehet a cégeknek a következő évek várhatóan emelkedő kamatkörnyezetében, és arra ösztönözheti a kkv-kat, hogy az NHP fixszel kezdjenek beruházásokba – mondta Török Zoltán. A két számjegyű hitelbővülés azonban csak másodlagos jegybanki cél. Török Zoltán szerint, mivel az európai gazdasági ciklus lefelé mutat a következő években – és ez kicsi, nyitott gazdaságként a magyar növekedési kilátásokat is befolyásolja –, a hitelprogram abban lehet a magyar gazdaság támasza, hogy a GDP-bővülés dinamizmusvesztését mérsékli. Samu János azt hangsúlyozta, hogy a 2,5 százalékos, olcsó kamatozás nagy segítség lehet a magyar vállalkozásoknak, és a gazdasági növekedést is kedvezően befolyásolhatja. Regős Gábor lapunknak a program kifutása utáni időre vonatkozó kérdésére elmondta, hogy nem lehet előre látni az NHP fix kihelyezéseinek lezárását, mindenesetre a szakértő nem tartja kizártnak – az akkori piaci folyamatok függvényében –, hogy a programnak lesz folytatása.
Szigorított is, meg nem is a jegybank
Az MNB elmozdult az ultralaza monetáris politikai álláspontról – véli Varga Zoltán, az Equilor elemzője. A szakértő a monetáris politikai célú kamatcsereügylet kivezetésével és a jelzáloglevél-vásárlások leállításával, illetve a nagymértékben átalakult kommunikációval indokolta a változást. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője a laza monetáris politika normalizálódása felé tett első lépésnek tartja a két nem konvencionális eszköz visszavonását, ugyanakkor az NHP-fix likviditást nyomhat a piacra. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint, bár történt elmozdulás a szigorítás irányába, összességében továbbra is laza monetáris politikára utal a jegybanki közlemény hangvétele. Varga Zsombor, az Erste Bank junior elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy az eszköztár változtatása a szigorítás egy korai lépésének fogható fel, ám középtávon a laza monetáris politika fennmaradása várható. | VG
