Egymilliárd eurós eredményt vár az idén Csányi
Rosszulesik, hogy a pályafutásom elemei közé a futballt nem sorolták fel – ezzel indította előadását Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a BÉT50 konferencián. A bankár felidézte a tíz évvel ezelőtti válságot, amikor 2008 októberében egyetlen óra alatt minden forráslehetőség lezárult az OTP számára a bankközi piacokon. Azóta viszont visszakapaszkodott a bank, emelkedett az árfolyama is. Az idén a hitelintézet egymilliárd eurós nettó eredményre számít, feltéve, hogy nem erősödik sokat az euró – tette hozzá Csányi.
A bank történetében jó döntés volt, hogy az 1990-es években a lakossági ügyfelek kiszolgálására törekedtek, akkoriban ugyanis minden más bank a vállalatokra koncentrált, mert azon a területen nagyobb volt a marzs. A 2000-es évek devizahitelezéséről is beszélt Csányi: „Általában a bankokat okolják a problémák miatt, de a hatóságok is felelősek, hogy nem állították meg a devizahitelezést. Az OTP egy évvel később csatlakozott, amikor az új hitelek 75 százaléka már devizahitel volt.” A mostani hitelezési gyakorlatban a kamatkockázatot tartja a legnagyobbnak. „Nem kiszámítható, milyen kamatpálya lesz, ami kiszámítható, hogy lesz kamatemelkedés. Nem szeretném, ha azt mondaná valamelyik kormány, hogy nem figyelmeztettük az ügyfeleket a kamatemelkedésre” – hangsúlyozta.
Az OTP a részvényesi értéket főleg akvizíciókkal növelné. Több mint kétszáz bankot vizsgáltak meg általánosan, hetvenet teljeskörűen, ebből alakult ki a ma már tíz országban jelen lévő bankcsoport. Eredményben még kisebb a külföldi bankok részaránya, és hogy ezt növeljék, elsősorban azokra az országokra koncentrálnak, ahol kicsi a piaci részesedésük, de olyan új országba is belépnének, ahol nagyobb bankot tudnak vásárolni. „Az OTP már most is a régió legnagyobb bankjai közé tartozik, és várhatóan a következő években le fogja lépni a versenytársakat” – mondta Csányi. Az OTP tőkearányos megtérülése is jobb, mint a versenytársaké, emellett könyv szerinti érték alapján Európában csak egyetlen bank, a svéd Swedbank előzi meg.
Az OTP első embere dicsérte a Magyar Nemzeti Bank elmúlt években hozott intézkedéseit, köztük a forintosítást, a kamatcsökkentéseket, valamint a Növekedési hitelprogramot és a Piaci hitelprogramot. Azt is jó intézkedésnek tartja, hogy a jegybank szigorította a hitelezés szabályait, a hitel-fedezet arányát, a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó feltételeket és a finanszírozással kapcsolatos szabályokat. Ezeknek köszönhetően Csányi már nem számít olyan problémákra, mint amilyeneket a devizahitelek okoztak.
Bár minden politikus a kkv-król beszél, Csányi szerint oda kell figyelni a nagyvállalkozásokra is. A Bonafarm csoportnál például legalább százötven vállalkozással működnek együtt, szolgáltatásokat és piacot biztosítva nekik. Az EU-ban és Magyarországon is 99,8 százalék a kkv-k aránya a vállalkozásokon belül. A hitelállomány növekedésében is jelentős a kkv-k szerepe. Az elmúlt két év 1200 milliárdos növekményéből 800 milliárd a kkv-knak volt köszönhető. A magyar kkv-k hitelállománya 2011 és 2015 között 600 milliárd forinttal, vagyis 13 százalékkal csökkent, ami azt mutatja, hogy a vállalkozók jobban megszenvedték a válságot, mint a magyar gazdaság egésze. „Az MNB-nek köszönhetjük, hogy megfordult az irány, a Növekedési hitelprogram nagy segítség volt. Azt várom, hogy a hitelállomány tovább növekszik 10-12 százalékkal” – mondta Csányi.
A vállalati hitelezésben fontos a tőzsdei jelenlét. A külső tőke nagyobb növekedést tesz lehetővé, és az is előnye, hogy a befektetők általában nem szólnak bele a cég életébe. „A transzparencia csak azt aggasztja, aki nem akar becsületesen gazdálkodni” – hangsúlyozta Csányi, és hozzátette: a bankok is szívesebben hiteleznek tőzsdén lévő vállalkozásoknak, olcsóbban is finanszírozzák az átlátható cégeket.
