Elköltjük, amit félretehetnénk
Egyre csökken a harminc év felettiek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása: míg két éve még a válaszadók 39 százaléka jelezte, hogy kifejezetten időskorra is gyűjt pénzt, addig a mostani felmérésnél 29 százalék válaszolta azt, hogy rendelkezik ilyen célú megtakarítással – mondta el Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítésért felelős vezetője. Eközben 42 százalékról 54 százalékra emelkedett az általános céllal félretevők aránya – ami összhangban van azokkal a jegybanki kimutatásokkal, amelyek szerint csúcson van a lakossági megtakarítások állománya, s a biztosító saját felmérése is azt jelezte, hogy egyre magasabbra emelkedik a saját anyagi helyzet biztonságát jelző mutató. Kuruc Péter szerint a nyugdíjcélú megtakarítások csökkenését a növekvő lakossági fogyasztás és az is befolyásolhatja, hogy az elmúlt hónapokban nem voltak túl attraktívak az elérhető megtakarítási hozamok. Miközben az öngondoskodás fontosságával a válaszadók 85 százaléka egyetért, több mint háromnegyedük úgy gondolja, hogy most másra kell költenie a pénzt nyugdíj helyett. Bár a 30 feletti korosztályt kérdezték, 21 százalékuk úgy gondolta, hogy még túl fiatal ahhoz, hogy ezzel a gonddal foglalkozzon. A megkérdezettek 52 százaléka elutasítja, hogy nyugdíjcélra takarékoskodjon, mindössze 9 százalékuk nyilatkozott egyértelműen úgy, hogy tervez félretenni nyugdíjcélra, s 39 százalék az, aki úgy véli, valamikor elkezd majd erre spórolni. Miközben a megkérdezettek 74 százaléka jobban hisz az öngondoskodásban, mint az állami nyugdíjban, 31 százalékuk egyértelműen arra vár, hogy az állam valahogy gondoskodni fog a nyugdíjasokról.
A fenti szám összefüggést mutat azzal, hogy a K&H-nak válaszolók 30 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása, ráadásul egy év alatt 57-ről 67 százalékra nőtt azok aránya, akiknek legfeljebb egy-három hónapra elegendő a félretett pénzük. Azok az ügyfelek, akik azt mondták, rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, átlagosan 1,8 millió forintot tartanak nyilván ilyen címen.
A megkérdezettek körében a 2015-ös 48 százalékhoz képest most 57 százalék gondolja azt, hogy ha nehezen is, de meg tud majd élni a nyugdíjából – a felmérés szerint az érintettek átlagosan 40 százalékos bevételcsökkenésre számítanak az utolsó bérhez képest a nyugdíjaskorra. A megkérdezettek szerint havonta átlagosan 102 ezer forintos nyugdíj kellene a megélhetés biztosításához, és átlagosan 243 ezer forintos bevétel a nyugodt megélhetéshez.
Az érintettek 79 százaléka úgy véli, hogy a nyugdíjas éveiben munkával pótolja majd ki a nyugodt élethez szükséges összeget, míg 68 százalékuk arra számít, hogy öregkorára rendelkezik majd valamilyen megtakarítással – annak dacára, hogy korábban arról beszéltek, egyelőre nem túl sokat tesznek érte.
