Emelkedhet a jelzáloglevek forgalma a tőzsdén
A héten indult el a kereskedés a K&H Bank egyik jelzáloglevelével a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A K&H az ötödik jelzálogbank, amelynek a papírjai megjelentek a hazai parketten. Eddig négy szereplő: az Erste, az OTP, a Takarék és az UniCredit jelzálogleveleit vezették be a tőzsdére, és bár a K&H is lassan két éve alapította a jelzálogbankját, és a fél év végéig ki is bocsátott már 74,5 milliárd forintnyi hitelpapírt, eddig tartózkodott a tőzsdei jelenléttől. Most azonban egyből egy 27 milliárd forintos pakettel jelentkezett a BÉT-en, amelyet nem a kisbefektetőknek szánnak, hiszen egy-egy értékpapír névértéke tízmillió forint.
A háttérben az állhat, hogy október 1-jétől nagyot ugrik az úgynevezett jelzáloghitelfinanszírozás-megfelelési mutató (JMM), ami azt jelenti, hogy a hitelintézeteknek a lakossági jelzáloghitel-portfólióikat az eddigi 15 százalék helyett immár 20 százalékban kell vagy jelzáloglevélből, vagy pedig jelzálogbanktól felvett refinanszírozási hitelből finanszírozniuk. Július végén 4260 milliárd forintnyi lakossági jelzáloghitel és nem egészen 613 milliárd forintnyi jelzáloglevél volt a mérlegükben. Ezt a volument a hét végéig körülbelül 850 milliárdra kellene hizlalni. A jelzáloglevelektől való tartózkodás persze érthető, hiszen a lakossági lekötött betétek kamata még a 0,3 százalékot sem éri el, a bankközi piacon pedig három hónapra 0,2 százalék alatti, 12 hónapra 0,57 százalékos kamatért lehet hitelt felvenni, a jelzáloglevelek kamata ennél magasabb. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) sem vásároltak sok jelzáloglevelet azóta, júliustól az ilyen hitelpapírok forgalma mindössze nyolcmilliárd forintot tett ki.
Ez a következő napokban akár változhat is a JMM emelkedése miatt, bár a forgalom megugrására kicsi az esély. Az év első negyedévében, amikor az első, 15 százalékos JMM-korlátot bevezették, nem a tőzsdén vásárolták meg a bankok az értékpapírokat. Csaknem 200 milliárd forintnyi jelzáloglevél került akkor a mérlegükbe, de a tőzsdei forgalom elenyésző maradt. Fordulatot esetleg az hozhat, ha az MNB ezen a piacon akarja értékesíteni a nála lévő több mint 200 milliárd forintos pakettet, amelyet az idén jelzáloglevél-vásárlási programja során halmozott fel. A jegybank ugyanis csak olyan, legalább hároméves lejáratú, fix kamatozású papírt vásárolhatott meg, amelyet a Budapesti Értéktőzsdére is bevezettek.
Csökkent az UniCredit leányának a profitja
Az idei első fél évben 418 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el az UniCredit Jelzálogbank, ez alig az egyharmada a tavalyi első félévinek – derül ki
a tegnap közzétett jelentésből. A hitelintézet kamatbevétele 13 százalékkal csökkent éves alapon, a kamatráfordítások is hasonló mértékben zsugorodtak, így a nettó kamateredmény 1,123 milliárd forint lett. Az eredménycsökkenést részben az okozta, hogy megugrott a jelzálogbank hitelezési veszteségekre képzett céltartalékja. Tavaly az első fél évben még 38 millió forintos visszaírás volt, amit az idén 226 millió forintos leírás követett, emellett a működési költségek is megugrottak 28,6 százalékkal 279 millió forintra.
