BUX 43,532.42
-0.30%
BUMIX 3,811.18
+0.07%
CETOP20 1,884.01
0.00%
OTP 9,220
-1.47%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.57%
0.00%
ZWACK 17,500
0.00%
0.00%
ANY 1,560
-0.32%
RABA 1,120
0.00%
0.00%
+1.09%
0.00%
0.00%
OPUS 150.4
-1.05%
0.00%
+0.64%
0.00%
-0.37%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,902
+0.55%
+0.78%
ALTEO 2,990
+1.36%
0.00%
0.00%
+1.79%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
NUTEX 10.95
-0.45%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

A tízéves fixálás a sláger

A bankok szerint a szigorodó adósságfékszabályok korábbi bevezetése az ügyfélkör csekély rétegét érintette volna, most pedig már az új előírások nélkül is a tízéves kamatperiódusú hitelek a legkelendőbbek. Hiába lesznek szigorúbb szabályok az ötéves fixálású termékekre, a kínálatukban tartják őket a bankok; a tizenöt évre fixált termékek bevezetését még csak néhányan lépték meg.

A pénzintézeti adatok visszaigazolják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntését, amely szerint most volt itt az ideje az adósságfékszabályok olyan módosításának, mely egyértelműen a hosszan fix konstrukciók felé tereli a hitelfelvevőket. Az adatok arra is rámutatnak, hogy eddig sem volt túlzott a kockázatvállalás a hitelfelvevői oldalon.

A lapunk által megkérdezett pénzintézetek közül

a legmagasabb arányban (20 százalék) az MKB-nál jelölték meg azon ügyfélréteg arányát, amelynél – abban az esetben, ha az októbertől hatályba lépő változások már korábban élnek – szükség lett volna a hitelösszeg csökkentésére vagy hosszabb futamidő választására.

A többi hitelintézetnél kisebb, sok helyen elhanyagolható arányról számoltak be, jelezve, hogy a hitelfelvevők többsége – pénzügyileg tudatosan – nem ment el a maximumig.

Az intézkedésektől egyértelműen azt várja a piac, hogy még több hitelfelvevő megy el a tízéves konstrukciók felé, visszaigazolva az intézkedés célját. Ez beleillene az eddigi trendbe:

miközben az OTP Banknál úgy nyilatkoztak, hogy a pénzintézet ingatlankölcsöneinek kamatperiódus szerinti megoszlása nem tér el jelentősen a piac átlagától – ahol az elmúlt 12 hónapban a lakáshitelek 31 százaléka változó, 39 százaléka legfeljebb öt, 24 százaléka legfeljebb tíz évig, míg 6 százaléka ennél hosszabb ideig fix kamatozást kínáló konstrukció volt –,

a banki válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a hosszan fix konstrukciók térnyerése az elmúlt hónapokra tehető.

Fotó: Kallus György / VG

2017-hez mérten az Este Banknál folyósított hosszú (legalább hároméves) kamatperiódusú hitelek aránya 24 százalékkal volt magasabb az idén – jelezték a banknál. Hozzátették, hogy az elmúlt hónapokban egyértelműen a tízéves kamatperiódus irányába mozdult el a kereslet, miközben az ötéves kamatperiódusú hitelek őrzik nagyságrendileg 50 százalékos súlyukat. Bár az elmúlt év átlagát figyelembe véve az MKB-ügyfelek kétharmada még rövid és ötéves kamatperiódusú hiteleket vett fel, az utóbbi időszakban már az érdeklődés számottevő eltolódása érezhető a minimum öt évre vagy hosszabb távon rögzített törlesztőrészletű jelzáloghitelek iránt.

A Raiffeisennél a változó kamatozású hitelek aránya 10-15 százalékra csökkent az idén. A hosszabb távú konstrukciók tekintetében ők is azt érzik, hogy az eddigi ötéves fixálás helyett pár hónapja már a tízéves a leginkább keresett hitelfajta. Az UniCredit nem kínált változó kamatozású konstrukciót, az egy–öt, illetve az öt–tíz évre fixált kölcsönök tették ki a folyósítás 54 százalékát, míg a tíz évnél hosszabb hitelek aránya 46 százalék volt az elmúlt esztendőben. A Budapest Banknál egy évre visszatekintve 30 százalékos a változó kamatozású konstrukciók részaránya, az ötéves kamatperiódusú hitelek 40 százalékot, míg a tízévesek 30 százalékot tesznek ki a folyósításból.

A tavaly nyár elején bevezetett minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (MFL) esetében viszont a BB-nél a folyósítás 80 százaléka a tízéves konstrukciókhoz kapcsolódott, s csak a hitelek ötödének kamata változik ötévente. Hasonló arányokról számoltak be az UniCreditnél is. Ott erős kétharmada volt a tízéves konstrukciónak, míg a fennmaradó rész oszlott meg a három- és az ötéves kamatfixálás között. A Raiffeisennél van a szabályozás által kínálható végig fix konstrukció. Ezt a bank MFL-ügyfeleinek 15 százaléka választotta az elmúlt hónapokban, míg a fennmaradó állomány testvériesen megoszlott az öt- és a tízéves futamidő között.

Az OTP-nél az MFL-kölcsönök adják a teljes jelzáloghitel-állomány 70 százalékát, míg a Takarékbanknál és a takarékszövetkezeti hálózatban kínált hitelek több mint kétharmada volt MFL-kölcsön tavasszal. Ám némileg meglepő, hogy az adatok szerint a nyáron az MFL-hitelek kissé teret vesztettek a piaci konstrukciójú fix hitelekkel, illetve a változó kamatozású termékekkel szemben.

Az új adósságfékszabályok bevezetésével párhuzamosan, októbertől a bankok már nem kínálhatnak hároméves kamatperiódusú MFL-kölcsönöket, míg az ötéves fixálás mellett nyújtott hiteleknél a kimutatott jövedelemnek csak kisebb arányát teheti ki a törlesztőrészlet (JTM). A bankok hamar léptek: az UniCredit már a szabályozás napvilágra kerülése után kivezette a hároméves konstrukciót, míg az Erste – ahol 2018 elején a folyósított volumennek még harmadát tette ki az azóta népszerűségét vesztő konstrukció – október 1-jétől vezeti ki a hároméves fixálást, s a K&H-nál sem tehetnek mást – mondták el –, mint hogy megszüntetik a hároméves MFL-terméket.

Ugyanakkor a Világgazdaságnak nyilatkozó hitelintézetek egyike sem tervez korrekciót az ötéves kamatperiódus mellett nyújtható kölcsönök tekintetében. Ahogy az UniCreditnél elmondták: szigorúbb JTM-szabályok mellett, de továbbra is kedvező kamatozással kínálják majd a hitelüket.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek