Tizenegy éves csúcson az alapok részvényállománya
Magyar állampapírról részvényre váltottak júliusban a hazai befektetési alapok – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Az alapok vagyona a hetedik hónapban tovább nőtt, és 6529,7 milliárd forintra hízott, ebből a nyílt végű alapokban 6187,3 milliárd forint volt. A belföldi eszközök volumene is új csúcsra ért, meghaladta a 4800 milliárd forintot, ezen belül azonban átrendeződés történt. Az állampapírok, különösen a diszkontkincstárjegyek (dkj) mennyisége csökkent az alapokban. Több mint 76 milliárd forintnyi rövid állampapírtól váltak meg a konstrukciók, így július végén már csak 461,4 milliárd forintnyi dkj volt a portfólióikban. A háttérben két tényező állhat. Az egyik az intenzív tőkekivonás a sok dkj-t tartó alapokból. A pénzpiaci alapoknál ugyan a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) tájékoztatása szerint júliusban már tőkebeáramlást mértek, ezek az alapok azonban nemcsak állampapírokat, hanem nagyon sok bankbetétet is tartanak. Az egyéb eszközök mennyisége – amelyben a számlapénzt és a bankbetétet nyilvántartja az MNB – durván meg is ugrott a hónapban, csaknem 130 milliárd forinttal 3050 milliárdra. A kötvényalapokból viszont kifelé tódul a pénz, júliusban több mint 30 milliárd forint távozott a júniusi 47 milliárdos tőkekivonás után. A hosszabb magyar államkötvények mennyisége egyébként 34 milliárd forinttal nőtt, július végén 860 milliárd forintnyi volt ezekből az alapokban.
A hazai részvénypiac is felkeltette a portfóliómenedzserek érdeklődését. A magyar részvények mennyisége az alapokban a hetedik hónap végére 144 milliárd forintra nőtt. Ennyi hazai részvényt utoljára 2007 végén, a válság előtt és a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer idején tartottak az alapok.
A külföldi eszközök mennyisége a korábbi töretlen emelkedés után csökkenni kezdett, és 1381 milliárd forintnyi maradt a konstrukciókban, ami tíz hónapos mélypontnak számít. Főleg a külföldi kötvényállományt építették le a portfóliókezelők, tavasszal még 540 milliárd forint fölött volt ezek mennyisége, július végén pedig már a 460 milliárdot sem érte el. A részvények mennyisége is csökkent az alapokban a hónap folyamán, de még mindig 300 milliárd forint fölött volt.
Az alapok tulajdonosi szerkezete kezd némileg átrendeződni. A háztartások részesedése csökken, a kisbefektetők július végén 3925 milliárd forintnyi befektetési jeggyel rendelkeztek. A vállalatok viszont a jelek szerint egyre szívesebben tartják a vagyonukat alapokban, a nem pénzügyi cégek alapokban tartott megtakarítása 562,4 milliárd forintos új csúcsra ugrott, a pénzügyi intézmények pedig 1628 milliárd forintot kezelnek alapokon keresztül.
