Új törvénnyel szabályozzák az értékpapírosítást
Szeptember 11-ig véleményezhetik a piaci szereplők azt a törvénytervezetet, amely most jelent meg a kormány honlapján. A pénzügyi salátatörvény-javaslatba kerültek be egyebek között a tőkepiaci törvény azon módosításai, amelyek az európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az úgynevezett egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítás szabályait rögzítik. Egy teljes új részt is kap a tőkepiaci törvény, amely a különleges célú gazdasági egységek (KCGE) értékpapírosítási tevékenységét és működését rögzíti.
Az unió honlapja szerint a jogszabályok módosítására azért van szükség, hogy megteremtsék a biztonságos, egyszerű, átlátható, egységesített és kellően felügyelt értékpapírosítási termékek kereteit, továbbá segítséget nyújtsanak ahhoz, hogy ezeket a termékeket meg lehessen különböztetni az összetettebb és kockázatosabb pénzügyi eszközöktől. Az új szabályok segítséget nyújtanak majd a befektetőknek az értékpapírosításhoz kapcsolódó kockázatok felmérésében – a termékeken belül és a termékek között egyaránt. Az KCGE hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak nem minősülő, egy vagy több értékpapírosítási ügylet végrehajtására létrehozott olyan jogi személyiségű gazdasági társaság vagy egyéb jogi személy, amelynek tevékenysége kizárólag az értékpapírosítási ügylet végrehajtására korlátozódik. Magyarországon nem igazán ismert ez a cégforma, az Európai Unióban viszont csaknem 4 ezer ilyen társaság működött az idén március végén. A nagyobb értékpapírpiaccal rendelkező országokban, például Luxemburgban, 1200-nál is többet tartanak nyilván, de Írországban is csaknem ezer KCGE van.
Magyarországon, ha ilyen értékpapírosító céget tervez valaki, az egyik fontos előírás, hogy az értékpapírosítást csak kizárólagos tevékenységként végezheti. A KCGE csak részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság lehet, vagy olyan, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet fióktelepe, amely az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezik. A szervezet nem folytathat olyan tevékenységet és nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely az értékpapírosítási tevékenységével összefüggő kötelezettségein túli, egyéb kötelezettségvállalással járna. A KCGE-k nem terhelhetik meg a kibocsátás fedezetéül szolgáló követelést, és nem lehetnek a Ptk. harmadik könyvében – ez a könyv a jogi személyekről szól – szabályozott vállalatcsoport tagjai sem.
A KCGE-k vezetőire is szigorú szabályok vonatkoznak majd. Kizárják a tisztségviselők köréből az értékpapírosítást kezdeményező cégek munkavállalóit, sőt a volt alkalmazottakat is a munkaviszony megszűnése után öt évig. Olyan személy sem vezethet ilyen intézményt, aki az értékpapírosítást kezdeményező cég számára valamilyen alkalmi munkát végez megbízási jogviszonyban. A részvényesek és a könyvvizsgálók szintén nem kaphatnak vezetői státuszt ezekben az intézményekben. Ha egy KCGE csődbe megy, különleges előírások védik az értékpapírok befektetőit. A KCGE által megszerzett eszközök a kötelezett fizetésképtelensége esetén sem vonhatók a felszámolási vagyon, illetve a csődvagyon körébe a kötelezett és annak hitelezői által. Az értékpapírok fedezetei sem vonhatók össze. Az KCGE által létrehozott egyik ügyletrészsorozat nem teljesítése esetén ugyanis a sorozat befektetője a felszámolási eljárás keretében nem igényelheti követelése kielégítését a KCGE által létrehozott másik ügyletrészsorozatban lévő követeléssel szemben.
