BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Eldőlt: vége a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának

Az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak (ltp) állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.

A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik javaslatát. A kormánypárti politikus indítványában hangsúlyozza, a Fidesz-KDNP nemzeti ügynek tekinti az otthonteremtést, ami családtámogatási politikájának egyik fontos pillére.

Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is „extraprofitot realizálnak”.

Fotó: Pixabay

A ltp mára egy az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz – fejtette ki. Hozzátette, az ltp mára egy az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz.

Bánki Erik megjegyezte, a jellemzően kis összegű konstrukció miatt a megtakarításokból alig épültek új lakások.

Az előterjesztő szerint a csok az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak. Megjegyezte, az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakás-takarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a takarékpénztárak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. Bánki Erik közlése alapján a négy lakás-takarékpénztári szolgáltató 2010 óta közel 60 milliárd forint „extraprofitot” realizált.

A politikus kitért arra is, az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a csok további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják. A költségvetés idén mintegy 230, jövőre pedig több mint 240 milliárd forintot biztosít különböző konstrukciókban otthonteremtésre.

Ezeket a cégeket és ügyfeleiket érinti a változás

Ahogyan az ismert, Magyarországon négy lakástakarék működik: a Fundamenta mellett az Aegon, az Erste és OTP Bank leánya. Az Aegon kasszája ugyanakkor szeptember végén bejelentette, hogy az értékesítést októberben befejezi. A Magyar Nemzeti Bank 2017-es Aranykönyve szerint az Erste 68,5 milliárd forint betétet kezelt, a Fundamenta 432 milliárdot, az OTP pedig csaknem 282 milliárdot.

A BankRáció.hu korábban úgy számolt, hogy 2018 első fél évének a végén a lakás-takarékpénztárak több mint 12 százalékkal részesedtek a teljes, 3140 milliárd forintos lakáshitel-állományból.

A Fundamenta az 55 százalék körüli részesedésével és a 800 ezer kezelt szerződésével toronymagasan vezeti a hazai lakás-takarékpénztári piacot, de a versenyhivatal felmérése szerint 2012-ben is 60 százalékos volt betétpiaci részesedése.

Az érintett cégeket hétfőn írásban kerestük, hogy kommentálják az akkor még csak szóban forgó javaslatot, illetve közöljék, hogy állami forrás nélkül is fenn kívánják-e tartani e tevékenységüket, de egyelőre még nem érkezett válasz tőlük.

Az utóbbi kérdés egyébként különösen a Fundamenta esetében releváns, hiszen a többi szereplő egyéb tevékenységei mellett építette fel lakás-takarékpénztári üzletágát.

Az elmúlt évek eredménykimutatásai szerint mindenesetre nem valószínű, hogy nyereséges marad a lakás-takarékpénztári tevékenység az állami támogatás kiesése után.

Érdemes sietni az állami támogatásért

A törvény elfogadása után nem sokkal a Bank360 közleményt adott ki, amelyben jelezte: folyamatosan érkeznek az újabb és újabb ügyfelek a pénztárakhoz, hogy még az utolsó pillanatban biztosítsák maguknak az akár 720 ezer forintnyi állami támogatást egy 10 éves futamidejű konstrukcióval, mindössze havi maximum 20 ezer forint megtakarításával. A szakportál hangsúlyozta,

gyorsan kell cselekednie annak, aki szeretné magának a 30 százalékos állami támogatást, és még a mai napon alá kell írnia az ajánlattevő nyilatkozatot, amelyen dátum és aláírás is szerepel.

Erre azért van szükség, mivel amennyiben Áder János köztársasági elnök aláírja az új törvényt, úgy az már másnap (szerdán) életbe lép.

A lakástakarék-szerződéskötés ugyanis lényegében két részből áll, az ajánlattételből és az ajánlat elfogadásából. Ezek két külön időpontban történnek, a jelenlegi módosítási javaslat viszont nem tér ki arra, hogy melyik dátumot veszik majd figyelembe. Ha tehát az ajánlattétel megtörténik a törvény hatályba lépéséig, van esély az állami támogatásra.

Ezt a menetrendet követi az OTP Lakástakarék:

  • az ügyfelek kedden szerződhetnek utoljára a lakástakarékkal,
  • partneri szerződéskötés esetén a szerződés leadási határideje a szerződéskötést követő 2. munkanap,
  • az ügyfelek a szerződés megkötését követően legkésőbb október 31-ig intézhetik el első befizetésüket.
  • Jó forrás volt a magyar lakásállomány megújítására

    A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület szerint a lakhatásukról felelősen gondolkodó, a lakáscélokra – akár kis összegekkel is – előtakarékoskodó háztartásokat, társasházakat fontos volna továbbra is támogatni. Az előtakarékosságot ösztönözni, kibővíteni kellene, ez lenne összhangban a munkaalapú, felelős, öngondoskodásra is épülő társadalomképpel.

    A lakástakarékpénztári megtakarítások az elmúlt időszakban fontos forrásai voltak a rossz állapotban lévő magyar lakásállomány megújításának, korszerűsítésének.

    Szükséges lenne a megszűnő támogatás kompenzálása – akár a csok kereteinek szélesítésével vagy más olyan eszközzel, amely mind lakásépítésre, mind lakásfelújításra felhasználható. Bízunk benne, hogy az előtakarékosság ösztönzése nem fog eltűnni a lakáspolitika eszköztárából – reagált a törvényelfogadás hírére az egyesület.

    Szerintük a lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A 100 éves, egészséges megújulási ütemhez évi 43 ezer darab lakást kellene építeni és 120 ezer lakásnak kellene évente teljes felújításon átesnie.

    A lakásállomány megújításához felelős, hosszú távú lakásprogram szükséges. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A lakáspolitikában nem elégségesek a rövidtávú intézkedések, hosszú távú, kiszámítható lakásprogramra, lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra van szükség – vélik.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek