Kevés példát lehet hozni arra, amikor egy árupiaci termék tőzsdei ára egy év alatt megnégyszereződik, 300 százalékos profitot termelve a szemfüles vállalatoknak. A szén-dioxid-kvóták piacán ez a tendencia figyelhető meg, és könnyen lehet, hogy a növekedési trendnek még koránt sincs vége.
A szén-dioxid-kvóták ára éveken át az 5 eurós szint környékén stagnált, ezzel meggátolva, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer a vállalatokat az EU környezetvédelmi célkitűzéseink teljesítésére motiválja. Az alacsony kvótaárak időszaka 2017 közepéig tartott. Ezt követően egy év alatt megnégyszereződött a szennyezési jog ára, és gyakorlatilag a tonnánkénti 20 euróig tornászta fel magát.
A drasztikus árnövekedés oka, hogy a jövő évtől az EU csökkenteni tervezi a szennyezési jogosítványok rendelkezésre álló mennyiségét. Ennek hatására a piaci szereplők már idén elkezdték fedezni a jövő évi igényeiket, ami felhajtja az árakat, úgyhogy a következő egy évben a 30 eurós szintet is meghaladhatja a szén-dioxid-kvóták ára.
A kvótaár emelkedése elsősorban az energiatermelő szektort és az energiaigényes iparágakat érinti. A széntüzelésű erőművek input költségei jelentősen megnövekedhetnek, s ezáltal romlik a versenyképességük. A következő években számos szénerőmű bezárása várható Európa-szerte. Helyüket a kvótasemleges atomerőművek és a megújuló energiahordozókat hasznosító erőművek vehetik át. Szintén kedvező a szén-dioxid-kvóták árának emelkedése a gáztüzelésű erőművek számára. Ennek oka, hogy a megújuló erőművek terjedése következtében jelentősen nő a villamosenergia-hálózat szabályozása iránti igény. A növekvő rendszerszabályozási igényeket pedig szinte kizárólag a gáztüzelésű erőművek tudják megfelelő rendelkezésre állási szint mellett biztosítani.
Ha tartós marad a szén-dioxid-kvóták 20 euró feletti árszintje, akkor a következő években a szénerőművek villamosenergia-piacról történő kiszorulásával párhuzamosan jelentősen nőhet az említett technológiákba irányuló beruházások volumene.
