Ezért a hárommillióért fel sem kell állni a fotelből

Új korszakot indított a hazai bankolásban a K&H Bank azzal, hogy kifejlesztette és élérhetővé tette az első teljes mértékben interneten intézhető személyi kölcsön szolgálgatását. A pénzintézet mai tájékoztatóján Martin Jarolim, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak saját ügyfelek igényelhetnek kölcsönt a banknál, jelenleg a K&H mellett a Budapest Banknál, az OTP Banknál, az Erste Banknál, az MKB Banknál, a Raiffeisen Banknál és az UniCredit Banknál számlát vezető ügyfelek is igénybe vehetik az új szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy a felsorolt pénzintézetek ügyfelei foteljükből fel sem állva juthatnak hozzá a rendszeren keresztül legfeljebb hárommillió forinthoz. A személyi igénylése egy olyan felületen zajlik, amely – a jogszabályok által előírt videóazonosítás kivételével – teljes mértékben robotizált.

Az igénylési folyamat körülbelül fél óra alatt lezajlik, s a bank ígérete szerint a folyósítás akár 30 percen belül, de legkésőbb a következő munkanapon megtörténhet.

Az újszerű hiteligénylési folyamatot a konstrukció iránti nagy kereslet és az online csatornák népszerűségének meredek emelkedésével indokolta Martin Joralim. Tájékoztatása szerint, bár az utóbbi időben nőtt a lakosság hiteligénye, e téren még bőven van növekedési lehetőség, mivel a gazdasági növekedéssel egy időben folyamatosan nőnek a bérek, javul a lakosság helyzete, így bátrabban hozzák előre, nagyobb tervezett beruházásaikat is. Mint mondta,

személyi hitelt a leggyakrabban lakásfelújításra, autóvásárlásra és korábbi kedvezőtlenebb konstrukciós hitelek kiváltásra szoktak igényelni. Az átlagos igényelt összeg 1,2 millió forint tesz ki.

Hozzátette: a K&H idén januártól szeptemberig 22,15 milliárd forintnyi személyi kölcsönt helyezett ki, ami a tavalyihoz képest 17 százalékos növekedés, a bank részesedése az új folyósítású személyi kölcsönök piacán 6,6 százalékos.

Martin Jarolim szerint a felélénkülő lakáshitelezés és a személyi kölcsönöknél látható jelentős növekedés egészségesnek mondható, egyelőre nincs szó túlzott eladósodásról ezen a téren és nemzetközi összevetésben is van tér a további növekedésre. Magyarországon a háztartások hitelállománya GDP-arányosan alig több mint 10 százalékos, míg a többi V4-országban, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában jóval magasabb, 30 százalék feletti ez a mutató, az eurózónában pedig 50 százalék körüli.