Egyelőre kevés részlet ismert az akár már januártól elérhető nyugdíj-előtakarékossági kötvényről, de az tudható, hogy az új, hosszú távú öngondoskodási forma mintája a lehet. Utóbbit a kormány rendkívül sikeresnek tartja, eddig 160 ezren éltek az állam által felajánlott lehetőséggel, a kötvényekhez kapcsolt Start-számlákon összegyűlt összeg pedig november elejére meghaladta az 50 milliárd forintot.
A Babakötvény sikerét a kamatozása adja: a fiatal 18. születésnapján lejáró instrumentum a mindenkori felett 3 százalékos kamatot fizet. Ha a papakötvény hasonló elven épül is fel, a szakértők szerint szinte kizárt a hasonlóan magas kamatozás, ugyanakkor ahhoz, hogy vonzó alternatíva legyen, az inflációhoz kötött, arra ráígérő hozamot kell ajánlani.
Fotó: Kallus György
Varga Mihály pénzügyminiszter a Reutersnek arról beszélt, hogy az új alkalmazkodni fog a vásárlók életkorához a hozam ajánlatot tekintve. Ha a pénzügyi tudatosság, az öngondoskodás elősegítése lenne a cél, akkor az állam a minél fiatalabban elkezdett megtakarításokat preferálná magasabb kamatozással, ám a praktikum (és a szükség) amellett szól, hogy az eddig a nyugdíjasévekre nemigen készülő, minimálbéres „elveszett nemzedék”, a mai 40-50 évesek számára nyíljon lehetőség arra, hogy némi extrával növeljék nyugdíjukat. (A fiatalabbaknak a kamatos kamat az évek során többet hoz a konyhára.)
E tekintetben további kérdés, hogy hány életkori sávot (és hányfajta kamatot) kínál majd a konstrukció – szakértők szerint nem kell túlbonyolítani a rendszert, akár két-három sávval is lefedhető a 20–65 éves kor közötti megtakarítási időszak.
A Babakötvény esetében az ügyfelek befizetése nem túl jelentős: a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint az év első tíz hónapjában a közel tízmilliárd forinttal növekvő Start-számlás állományból mindössze 2,3 milliárdot tett ki a magánszemélyek által utalt összeg, az állománybővülés zöme az újonnan nyitott számlákra az állam által fizetett 42 500 forintos életkezdési támogatás.
A Babakötvény-tulajdonosok tehát nemigen használják ki, hogy az egyéni befizetések 10 százalékát, maximum évi 6 ezer forintot az állam jóváír a Start-számlákon. A havi 5 ezer forint helyett a Start-számlákra 10 hónap alatt átlagosan 14 300 forint érkezett – arról nincs adat, hogy a befizetések a számlák mekkora részét érintették.
ami vonzóbbá teheti a konstrukciót, ám a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, az ügyfelek nagy részét figyelmeztetni kell, hogy akkor is tartson ki a nyugodt időskor anyagi biztonságának megteremtése mellett, ha épp nehezebb időszakot él át a család.
Az Államadósság Kezelő Központ és a MÁK aligha lesz hajlandó aktív, egyéni ügyfélkapcsolati rendszert kiépíteni, így viszont félő, hogy sok papakötvényt jegyző ad hoc jelleggel fizet csak be, aminek komoly csalódás lehet a vége a futamidő lejártával. A havi megtakarítások preferálása okán az is fontos lehet, hogy a befizetett összegek azonnal kamatozzanak, a hozamot ne csak az év végén fennálló állományra fizesse az állam.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
