A részvényjuttatás erősíti a lojalitást

Januárban változnak a munkavállalói résztulajdonosi programmal (MRP) kapcsolatos szabályok. Kikerülnek azok az elemek a törvényből, amelyek nem a tulajdonosi viszony erősítését szolgálják a munkavállalóknál. „Januártól csak törzsrészvényeket, illetve azokhoz közelítő kockázatú értékpapírokat tarthatnak a különböző cégek munkavállalói résztulajdonosi programjai. Így például a törzsrészvényektől lényegesen eltérő jogosultságokat biztosító elsőbbségi részvények már nem kerülhetnek bele a programba. Ezenkívül lényeges változást hoz az új szabályozás a papírok tartási idejével kapcsolatban is” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kurucz-Váradi Károly adószakértő. A törvénymódosítás célja, hogy az MRP-programban ne lehessen rövid ideig, így valós kockázat nélkül vagy rendkívül alacsony kockázat mellett részvényt tartani, és így igénybe venni a kedvező adózási formát. „2019. január 1-jétől legalább tizenkét, míg 2020 elejétől már minimum huszonnégy hónapig kell tartani az MRP-ben lévő részvényeket. A tartós tulajdonosi kockázat fennállása érdekében döntött így a jogalkotó. Fontos, hogy az MRP-re ne jutalomként vagy fix juttatásként, hanem a résztulajdonosi felelősséggel járó lehetőségként tekintsenek a munkavállalók” – tette hozzá az adószakértő. Ez a cégeknek is jó, hiszen a dolgozók a jutalmakra alapvetően mint fix összegekre tekintenek, ami az MRP-ben nem garantálható, mert mind a tőzsdei, mind a tőzsdén kívüli cégek piaci értéke ingadozhat.

„Természetesen van arra példa, hogy egy cég valójában jutalomként vagy annak kiegészítéseként vonja be dolgozóit a résztulajdonosi programba, de a programmal járó kockázatokra mindig fel kell hívni a figyelmet. Az MRP alapvető célja a munkavállalók lojalitásának erősítése. Az új szabályozás is ezt a célt szolgálja, hiszen ha valaki tudja, hogy egy vagy két év múlva részvényekhez juthat, akkor jobban meggondolja, hogy magasabb fizetés vagy kedvezőbb munkakörülmények miatt munkahelyet váltson” – vélekedett Kurucz-Váradi Károly. Az MRP leginkább a tőzsdei cégeknél működhet, mert ott az árfolyamból folyamatosan megállapítható a társaság értéke, zárt körű részvénytársaságoknál ez egy cégértékelős módszerrel oldható meg, de ott jóval nehezebb ez a feladat. Az adószakértő szerint az MRP a törvénymódosítás miatt vélhetően azoknál a cégeknél szűnhet meg, ahol eddig sem a munkavállalók tulajdonosi szerepének erősítése volt a cél. „Az MRP-t működtető hazai blue chipeknél valószínűleg fennmaradnak ezek a programok, hiszen ott eddig is az volt a cél, hogy a munkavállalókat valamilyen módon elkötelezetté tegyék. A program fenntartásán vagy bevezetésén csak ott érdemes elgondolkodni, ahol ez az alapvető célkitűzés” – húzta alá Kurucz-Váradi Károly.

Lapunk megkeresésére a Richter közölte, hogy folytatni kívánják az MRP-t 2019-ben. „Összhangban a jogszabályváltozásokkal, a szerződéses feltételrendszerben módosítások várhatók, ezek kidolgozása folyamatban van” – közölte Beke Zsuzsa, a cég PR-vezetője. A Magyar Telekom folyamatban lévő, illetve a múltban már lezárt MRP-programjait nem érinti ez a jogszabályváltozás. A Mol december eleji tőzsdei közleményéből kiderül: megváltoztatják az MRP szervezetfinanszírozási folyamatát, hogy megfeleljenek a módosított törvénynek. Az olajcégnél a vezetők javadalmazásának mértéke nem változik, ám a várható juttatásokat jelentősen meghaladó mennyiségű részvényt ruháznak majd át az MRP-szervezetre. 2019 első negyedévében várhatóan ez 6,21 millió részvény lesz, ami a pénteki árfolyamon számolva mintegy 19,2 milliárd forintnak felel meg. 2018 áprilisában az átruházott mennyiség 1,16 millió részvény volt.

Az MRP adóelőnyei

A 2015 óta működő MRP nagy előnye a kedvezőbb adózás.

A munkáltatónak a juttatás után nem kell megfizetnie a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót és

az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást. A munkavállaló mentesül

a 10 százalékos nyugdíjjárulék

és a 8,5 százalékos egészségügyi és munkaerőpiaci járulék megfizetése alól is, csak a 15 százalékos szja-t vonják le az összegből.