Pénz- és tőkepiac

Eladósítottuk magunkat 2018-ban

Tekintélyes bővülést produkáltak a magyar háztartások a hitelezési piacon. Az év első tíz hónapjában az új lakáshitelek összege 35 százalékkal emelkedett, így túllépte a 720 milliárd forintot, a személyi kölcsönöknél pedig még ennél is ütemesebb volt a fejlődés – derül ki a BankRáció.hu év végi összesítéséből.

Idén októberig havonta átlagosan 72 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel a lakosság, míg 2017-ben 54 milliárd forint jutott egy-egy hónapra. A személyi kölcsönöknél még ütemesebb volt a fejlődés az idei év első 10 hónapjában: 50 százalékkal 383 milliárd forintra nőtt az új hitelek összege.

Azaz havi átlagban 38 milliárd forint értékben vettek fel személyi kölcsönt a háztartások, szemben a 2017-es 25-26 milliárddal.

Egyre többen választják a biztonságot

A lakáshitelezésben az egyik legkedvezőbb fejlemény, hogy megugrott hosszabb távra fix törlesztőrészletet biztosító lakáshitelek aránya.

  • Az 5-10 évre azonos törlesztést garantáló új lakáshitelek összege több mint a duplájára nőtt,
  • a több mint 10 évig fix kamatozásúaknál pedig 44 százalékos volt a növekedés,
  • azaz bőven a piaci bővülés felett teljesítettek ezek a konstrukciók.

    Fotó: Pixabay

    Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője kedvezőnek nevezte az új lakáshiteleknél a fix törlesztésű konstrukciók térnyerését. “Azt látjuk, hogy a lakáshiteleseknek nagyon fontos a kiszámíthatóság, márpedig a fix törlesztés védelmet nyújt a kamatemelkedésből adódó kockázatokra. A fix törlesztésű lakáshitelek térnyeréséhez hozzájárult az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank bevezette a fogyasztóbarát lakáshitelekre vonatkozó minősítési rendszert, ugyanis csak azok a konstrukciók sorolhatóak ide, amelyek több évre fix törlesztést nyújtanak” – mondta a szakember.

    Rizikósabb lehet a környezet

    “A kamatkockázat elleni védelem most különösen fontos tényező, mert a magyar kamatkörnyezet még alacsony, de nemzetközi szinten vannak kockázatok, egyrészt az amerikai jegybank épp december végén emelte újból kamatot, a magyar piac szempontjából még fontosabb Európai Központi Bank is könnyen a szigorúbb kamatfeltételek irányába tehet lépéseket a következő időszakban” – emelte ki a BankRáció.hu szakértője.

    Hozzátette, hogy bár többségben vannak az új lakáshitelek a fix kamatozásúak, de

    az év első 10 hónapjában még így is több mint 124 milliárd forintot tett ki a változó kamatozású konstrukciók összege, ezek pedig, hiába olcsóbbak, sokkal kockázatosabbak évtizedes távlatban, mert ezalatt könnyen emelkedésnek indulhatnak a kamatok.

    Van helye a növekedésnek

    Trencsán Erika azt mondta, hogy a következő időszakban folytatódhat a növekedés a személyi kölcsönök és a lakáshitelek piacán, a GDP-arányos lakossági eladósodottsági mutatók ugyanis régiós és nemzetközi összevetésben is alacsonynak mondhatóak.

    Fotó: Shutterstock

    Túlzott eladósodásról ezért sincs szó egyelőre, de a tudatosság még fontosabb szemponttá léphet elő. A szakember szerint mivel sokan a már meglévő lakáshitelüket a kockázatos változó kamatozás mellett törlesztik, a számukra a hitelkiváltás jelenthet biztonságot a jövőben, azaz fix kamatozásúra cserélhetik a meglévő kölcsönt.

    Figyelni kell bármilyen hitelnél!

    A BankRáció.hu szerint egyre nagyobb a verseny a bankok között, újabb és újabb ajánlatokkal jelennek meg, ezért a hitelfelvevőknek érdemes alaposan tájékozódniuk az igénylés előtt, legyen szó személyi kölcsönről, lakáshitelről vagy esetleg hitelkiváltásról.

    A különböző konstrukciók között ugyanis tekintélyes, havonta akár tízezres eltérések lehetnek, nem beszélve arról, hogy a banknak visszafizetendő teljes összegek között milliós különbségek jöhetnek ki.

    fix törlesztés kamatkockázat lakáshitel MNB személyi kölcsön
    Kapcsolódó cikkek