Vérfürdő a román részvények piacán

Összeomlott tegnap a román tőkepiac, miután valóságos pánik alakult ki a befektetők között arra a hírre, hogy a szociáldemokrata kormány január elsejétől szektoradókat tervez kivetni a pénzügyi és a távközlési cégekre, és szabályozná az energia árát is. A bukaresti értéktőzsde vezető mutatója, a BET délután 12,2 százalékkal zuhant, és több kibocsátó esetében is emelni kellett a napon belüli árfolyammozgás küszöbét. A Banca Transilvania 18,4 százalékos esésben volt, a Société Générale leánya, a BRD 15, az OMV Petrom 13,5, a Transelectrica 5,5, a magyarországon is érdekeltséggel rendelkező Digi Communication 5,9, a Fondul Proprietatea (FP) befektetési alap 4,3, a Romgaz és a Transgaz 11,5, illetve 11,8, míg az Electrica 13,5 százalékos lejtmenetben volt. A regionális befektetési alapokat és az FP-t tömörítő index, a BET-FI 8 százalékkal, az energiaipari cégek tőzsdei teljesítményét tükröző BET-NG 12 százalékkal zuhant. Ezzel a román börze gyakorlatilag pár óra alatt lenullázta az egész évi teljesítményét.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kedd este jelentette be, hogy január elsejétől a kormány úgynevezett kapzsisági illetéket tervez kivetni a romániai bankokra. Az adót akkor kell a pénzintézeteknek megfizetniük, ha a három és a hat hónapos bankközi kamatláb (Robor) meghaladja az 1,5 százalékos határértéket.

Ha a kamatláb egy negyedévben 1,5 és 1,7 százalék között van, akkor a bankoknak aktíváik 0,2 százalékának megfelelő illetéket kell fizetniük, a sarc pedig arányosan nő tovább a ROBOR emelkedésével párhuzamosan. Az 1,5 százalékos határértéknél 2 százalékkal magasabb ROBOR esetén az adó már 0,9 százalék, ráadásul minden további 0,5 százaléknyi kamatemelkedést újabb 0,3 százalékpontos illetéknövelés követ. Most a háromhavi ROBOR 3,05 százalékon áll, azaz a bankoknak az eszközeik után 0,9 százalékos illetéket kell fizetniük. Az tegnap még nem volt egyértelmű a piaci szereplők számára sem, hogy évente vagy negyedévente kell-e ezt az illetéket befizetni, a sürgősségi kormányrendeletben ugyanis nem fogalmazták meg egyértelműen. A 3,05 százalékos ROBOR nagynak tűnik, ám tekintve a 12 havi 4,6 százalékos, illetve a novemberi 3,4 százalékos inflációs mutatót, aligha nevezhető elrugaszkodottnak.

Összehasonlításként: a Banca Transilvania eszközértéke a kilencedik hónap végén 64 milliárd lej volt (egy euró 4,658 lej), tehát negyedévente 570 milliót kellene az államkasszába utalnia, azaz évente 2,3 milliárdot, miközben a profitja a fent említett időszakban 979 millió lej volt. A teljes bankszektor az év első kilenc hónapjában 1,3 milliárd eurós nyereséget termelt. Az ügyben megkerestük az OTP-t is, ám a bank illetékesei nem kívántak nyilatkozni.

Az energetikai cégekre is lesújt Bukarest, a jövő évtől megawattóránként 68 lejben (4730 forint) szabják meg a lakossági és ipari gázár felső határát, és bevezetnék a közműadót is, ami a távközlési cégeket érintené súlyosan. Ezeknek a cégeknek – termelőknek, szolgáltatóknak forgalmazóknak – árbevételük 3 százalékát kell majd az államkasszába utalniuk közműadó címén, ez a távközlési szektor esetén 100 millió eurós kiadás lenne. A hírre tegnap 14 százalékkal drágult az áram az OPCOM piacon.

A kötelező magánnyugdíjalapok esetében lehetővé akarják tenni, hogy a befizető a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) 2 százalékos illetékfizetési kötelezettség terhe mellett kivehesse a pénzét az alapból. Romániában idén januártól a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz az eddigi 5,1 százalék helyett. A piacon attól tartanak, hogy a kormány tulajdonképpen el akarja lehetetleníteni a második pillért, ami szinte az összes tőzsdén jegyzett vállalat piacán jelentős eladási hullámmal járna, hiszen a hét magánnyugdíjkassza a bukaresti részvénypiac legnagyobb szereplői közé tartozik.

A román költségvetésben 10 milliárd lejes (2,14 milliárd euró) lyuk tátong, becslések szerint a kapzsisági illeték nagyjából 4-4,5 milliárd lejt hozna a kasszának, a távközlési illeték ennek mindössze töredéke lehet, így a pénz nagy részét a nyugdíjalapoktól remélheti a kormány. A kötelező magánpénztárak 7 millió személy mintegy 10 milliárd euróját kezelik, a vagyon évente 1 milliárd euróval nő.

Az érintett piaci szereplők sorra emelték fel hangjukat a tervezett intézkedések ellen, a külföldi befektetők, vállalkozások, érdekképviseletek, a kereskedelmi és vegyes kamarák, a Bukaresti Értéktőzsde, a távközlési vállalatok, sőt még az államfő, Klaus Johannis is a különadók bevezetése ellen szólalt fel.