Vérfürdő Romániában

Összeomlott tegnap a román tőkepiac miután valóságos pánik alakult ki a befektetők között arra a hírre, hogy a szociáldemokrata kormány január elsejétől szektoradókat tervez kivetni a pénzügyi és a távközlési cégekre, és szabályozná az energia árát is. A bukaresti értéktőzsde vezető mutatója a BET 11,2 százalékkal zuhant, és több kibocsátó esetében is emelni kellett a napon belüli árfolyammozgás küszöbét. A Banca Transilvania 19,9 százalékkos mínuszban zárt, a Societe Generale leánya a BRD 16,6, az OMV Petrom 13, a Translectrica 8,8, a Magyarországon is érdekeltséggel bíró Digi Communication 7,7, a Fondul Proprietatea (FP) befektetési alap 2,7, a Romgaz és a Transgaz 9, illetve 9,7, míg az Electrica 10 százalékos veszteséget könyveltek el. A regionális befektetési alapokat és az FP-t tömörítő index a BET-FI 5,7 százalékkal zuhant, az energiaipari cégek tőzsdei teljesítményét tükröző BET-NG 10 százalékkal szakadt.

Ezzel a román börze gyakorlatilag pár óra alatt lenullázta az egész évi teljesítményét.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kedden este jelentette be, hogy január elsejétől a kormány úgynevezett „kapzsisági illetéket” tervez kivetni a romániai bankokra. Az adót akkor kell a pénzintézeteknek megfizetniük, ha a 3 és a 6 hónapos bankközi kamatláb (ROBOR) meghaladja az 1,5 százalékos határértéket.

Amennyiben a kamatláb egy negyedévben 1,5 és 1,7 százalék között van, úgy a bankoknak aktíváik 0,2 százalékának megfelelő illetéket kell fizetniük, a sarc pedig arányos nő a ROBOR emelkedésével párhuzamosan. Az 1,5 százalékos határértéknél 2 százalékkal magasabb ROBOR esetén az már 0,9 százalék, ráadásul minden további 0,5 százaléknyi kamatemelkedést újabb 0,3 százalékpontos illetéknövelés követ. Jelenleg a 3 havi ROBOR 3,05 százalékon áll azaz a bankoknak az eszközeik után 0,9 százalékos illetéket kell fizetniük. Az tegnap még nem volt egyértelmű a piaci szereplők számára sem, hogy évente vagy negyedévente kell ezt az illetéket befizetni, a sürgősségi kormányrendeletben ugyanis nem fogalmaz egyértelműen.

A 3,05 százalékos ROBOR magasnak tűnik, ám tekintve a 12 havi 4,6 százalékos, illetve a novemberi 3,4 százalékos inflációs mutatót aligha nevezhető elrugaszkodottnak.

Összehasonlításként a Banca Transilvania eszközeinek értéke a kilencedik hónap végén 64 milliárd lej volt (egy euró 4,658 lej), tehát negyedévente 570 milliót kellene az államkasszába utalnia, azaz évente 2,3 milliárdot miközben profitja a fent említett időszakban 979 millió lej volt. A teljes bankszektor az év első kilenc hónapjában 1,3 milliárd eurós nyereséget termelt.

Az energetikai cégekre is lesújt Bukarest, a jövő évtől megawattóránként 68 lejben (4730 forint) szabják meg a lakossági és ipari gázár felső határát, és bevezetnék a közműadót is ami a távközlési cégeket érintené súlyosan.

Ezeknek a cégeknek, – termelőknek, szolgltatóknak forgalmazóknak, – árbevételük 3 százalékát kell majd az államkasszába utalniuk, közműadó címén, ez a távközlési szektor esetén 100 millió eurós kiadást jelentene. A hírre tegnap 14 százalékkal drágult az áram a OPCOM piacon.

A kötelező magánnyugdíjalapok esetében lehetővé akarják tenni, hogy a befizető a elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) 2 százalékos illetékfizetési kötelezettség terhe mellett kivehesse pénzét az alapból. Romániában idén januártól a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz az eddigi 5,1 százalék helyett. A piacon attól tartanak, hogy a kormány tulajdonképpen el akartja lehetetleníteni a II. pillért, ami szinte az összes tőzsdén jegyzett vállalat piacán jelentős eladási hullámmal járna,

hiszen a hét magánnyugdíjkassza a bukaresti részvénypiac egyik legnagyobb szereplője.

A román költségvetésben 10 milliárd lejes (2,14 milliárd euró) lyuk tátong, becslések szerint a kapzsisági illeték nagyjából 4-4,5 milliárd lejt hozna a kasszának, a távközlési illeték ennek mindössze töredéke lehet, így a pénz nagy részét a nyugdíjalapoktól remélheti a kormány. A kötelező magánpénztárak 7 millió személy mintegy 10 milliárd euróját kezelik, a évente 1 milliárd euróval nő.

Az érintett piaci szereplők sorra emelték fel hangjukat a tervezett intézkedések ellen, ahogy a külföldi befektetők, vállalakozások, érdekképviseletei, a kereskedelmi és vegyes kamarák, a Bukaresti Értéktőzsde, a távközlési vállalatok sőt még az államfő, Klaus Johannis is a különadók bevezetése ellen szólalt fel.