BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az alapkamatról dönt kedden az MNB

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Elemzők nem várnak változást sem az irányadó kamatokban, sem a nem-konvencionális eszköztárban. Londoni pénzügyi elemzők szerint sem várható még érdemi szigorítás, de a piac márciusban már számít a monetáris politika normalizálásának megkezdésére.

A monetáris tanács az előző ülésen sem változtatott a kondíciókon, a döntést a tagok ellenszavazat nélkül támogatták. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A testület a 2018. december 18-iki kamatdöntő ülésről kiadott közleményében hangsúlyozta: a tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése az inflációs kilátások függvénye. A tanács szerint az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, ezt a testület az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékeli.

A jegybank nem sieti el a szigorítást

Ugyan az adószűrt maginflációra jobban figyelnek a Magyar Nemzeti Bankban, azonban az inflációs cél fenntarthatósága is jelentős szerepet játszhat abban, hogy mikor kezdik meg a normalizációt.

A tanács szerint a hazai inflációs kilátások tekintetében megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurózónában a laza monetáris kondíciók továbbra is fennmaradhatnak. Az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs tendenciák alakulása határozza meg.

Tavaly decemberben az éves összevetésben számított infláció 2,7 százalék, a jegybank által számított maginfláció 2,8 százalék volt, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 2,9 százalékra, 2012 óta nem mért szintre gyorsult a novemberi 2,7 százalék után.

Fotó: VG / Móricz-Sabján Simon

Az infláció az előző hónaphoz képest 0,4 százalékponttal csökkent az üzemanyagok árának mérséklődése miatt. A tavalyi év egészét tekintve a fogyasztóiár-index 2,8 százalék, a maginfláció 2,5 százalék, az adószűrt maginfláció 2,4 százalék volt.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke január 16-án egy bécsi fórumon azt mondta, az adószűrt maginfláció alakulása kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy Magyarország mikor kezdje meg a monetáris politika normalizálását, ezért a jegybank ezt a mutatót mostantól nagyobb figyelemmel követi.

VG-elemző: Fordulat a magyar monetáris politikában

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.