Az azonnali fizetésnek kedvez az illetéktörlés
Január elsejétől a kereskedelmi bankoknál indított belföldi forintátutalások mentesülnek a
3 ezrelékes tranzakciós illeték megfizetése alól, s ugyancsak a múlt hét óta a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlákra történő forintátutalásokat is – összeghatártól függetlenül – illetékmentesen bonyolíthatják le a banki ügyfelek. Az intézkedés – amelyet az őszi adócsomag részeként fogadott el év végén a parlament – egyértelműen a júliusban bevezetésre kerülő azonnali átutalási rendszernek ágyaz meg, hiszen a szabályozás változása nélkül a nap 24 órájában öt másodperc alatt teljesülő ügyleteket is terhelte volna az illeték.
Márpedig a szolgáltatás népszerűségét az olcsósága teremtheti meg. Információink szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja az, hogy az ügyfelek számára a pénzügyi szolgáltatók ingyen biztosítsák az azonnali átutalás lehetőségét. Ennek a tranzakciós illeték útjában állt, ám a kis összegű – az azonnali átutalási rendszer szempontjából kiemeltnek számító – fizetések utáni illeték eltörlés ezen nagymértékben segíthet. (A bankkártyás vásárlásokra szintén van illeték, ám a szabályozást időközben úgy módosították, hogy a bankok nem tranzakciónként fizetik az illetéket, hanem a forgalomban lévő kártyák száma alapján átalányt fizetnek minden év januárjában a büdzsének.)
Az MNB és az azonnali átutalási rendszer működtetésével megbízott leánycége, a Giro Zrt. az év végén bejelentette, hogy elindult a tesztidőszak, ám egyelőre nem hallani semmit a költségstruktúráról. Jó eséllyel a Giro lemond majd az egyszerű bankközi átutalások tranzakciónkénti fix 11 forintos díjáról, ám emellett a banki költségeket valahogy valakinek viselnie kell. Hallottunk olyan véleményt, amely szerint a jegybank az azonnali átutalási rendszer sikere érdekében elfogadhatónak tartaná, ha a szolgáltatók a számladíjakban érvényesítenék a többletköltséget, ám a piaci szereplők attól tartanak, hogy az MNB, másik sapkáját felvéve, fogyasztóvédőként büntetné a szolgáltatókat a számladíjak emeléséért. (A bankok a büntetést manapság úgy kerülik el, hogy kivezetik az adott számla- és kártyatermékeket, majd más néven és más költségekkel újat dobnak a piacra.)
Az illetékmentesség kapcsán egy másik érdekesség, hogy az idei költségvetésben a tavalyi évinél 11,4 százalékkal több, 228,1 milliárd forintos bevétel szerepel a tranzakciós illeték soron, miközben a bevételek jó eséllyel csökkennek majd a tranzakciós illeték elengedése okán. Megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium azt közölte, hogy a 2019. évi előirányzatnak a bázisévhez viszonyított növekedése hátterében a bázisévi bevételek várható felülteljesülése áll, amely elsősorban a pénzügyi tranzakciós illeték alapját adó tranzakciók vártnál magasabb növekedéséből fakad, s ebben számoltak az illetékmentesség hatásaival is. Mindez – azon túl, hogy a tervszám már a nyáron elfogadott költségvetésben is így szerepelt – annak fényében is érdekes, hogy az MNB statisztikái egyelőre nem támasztják alá az ilyen mértékűre várt bővülést.
A bankszámlák száma egy százalékponttal, 107 ezerrel lett több egy év alatt, a belföldi átutalások száma az elmúlt év első három negyedévében 5 százalékkal növekedett, az átutalt összeg ugyanakkor 0,73 százalékkal nőtt (az átutalásoknál 2 millió forint felett egységesen 6000 forint a tranzakciós illeték). A kártyás vásárlások ugyan darabszámban 24, értékben 10,5 százalékkal nőttek, ám az itt meghatározó bankkártyaszám éves szinten mindössze 1,3 százalékkal, 9,19 millióra nőtt tavaly szeptember végéig. A bevételi optimizmust legfeljebb a készpénzes kifizetések bővülése támaszthatja alá, ám itt a pénztári kifizetések értéke 4,1 százalékkal, 5505 milliárdra, a kártyás készpénzfelvételek összege 6,4 százalékkal, 5707 milliárd forintra növekedett éves összevetésben tavaly szeptemberig. A bevételben nagyobb szerepet játszanak a készpénzes ügyletek, hiszen kalap (felső összeghatár) nélkül az átutalások illetékének duplája, 6 ezrelék a teher, ám ezeknek a tranzakcióknak a kilenchavi értéke így is 67,23 milliárdos illetékbevételt biztosít a büdzsének, azaz nem ez a sor, hanem épp az illetékmentességgel „sújtott” utalások adják a tranzakciós illeték fő bevételét.
