Iránymutatás érkezhet az EKB-tól

Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a keresetek tavaly novemberi alakulásáról szóló statisztikát, és aznap jelenik meg az államháztartás 2018-as helyzetéről szóló részletes tájékoztató is. Csütörtökön a tavaly novemberi kiskereskedelmi forgalom második becslését közli a KSH. A tőkepiacokra már a napokban leginkább a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövő heti kamatdöntő ülése lehet hatással, noha az alapráta módosítására senki sem számít. A magyar jegybank – bár sokáig a laza monetáris politika szükségessége mellett állt ki – az elmúlt hónapokban az inflációs kockázatok emelkedésével együtt fokozatosan változtatott a kommunikációján. A növekedés támogatása helyett egyre inkább előtérbe került az inflációs folyamatok fontosságának a hangsúlyozása. Az utóbbi hónapokban az energiaárak csökkenésével párhuzamosan az infláció fokozatosan csökkent, azonban az MNB által figyelt, adó­szűrt maginfláció 2,9 százalékon áll. Nagy Márton, az MNB alelnöke ezzel kapcsolatban egy konferencián elmondta, hogy ha a mutató értéke eléri a 3 százalékot, akkor elkezdődhet a monetáris szigorítás, első körben az FX-swap-állományokat csökkentenék. Az alelnök szerint erre akár a következő hónapokban sor kerülhet. Módos Dániel, az OTP Bank makroelemzője szerint a jegybank megváltozott kommunikációja nem jelent érdemi elmozdulást a korábbiakhoz képest. Az MNB korábban úgy tartotta, hogy 2019 közepétől kezdődhet el egy óvatos, lassú kamatemelés. Ez az időpont akkor módosulhat, ha az inflációs kockázatok emelkednek. A mostani megváltozott kommunikáció lényegében ennek az esetnek a realizálódása

– mondta az elemző, aki szerint előretekintve az a legfontosabb kérdés, hogy az MNB milyen mértékű és lefutású szigorításon gondolkodik. „Az eddigi tapasztalatokból kiindulva látunk rá esélyt, hogy a szigorítás megfontolt ütemű lesz” – tette hozzá a szakértő. A nemzetközi piacok tekintetében kicsit mozgalmasabb lesz a hét, hiszen több előremutató adat és egy eurózónás kamatdöntés is lesz.

A befektetőket manapság leginkább az foglalkoztatja, hogy milyen mértékben lassulhat idén a gazdaság. Ebben némi fogódzót nyújthat a ZEW kedden érkező gazdasági hangulatindexe. Tavaly 2017-hez képest váratlanul lassulni kezdett az euróövezet növekedése. Év elején még úgy tűnt, ezt jelentős részben átmeneti hatások (időjárás, sztrájkok) okozzák, mára azonban bizonyossá vált, hogy a lassulás mögött tartós folyamatok állnak. Az egyik ilyen hatás a világgazdasági növekedés lassulása, amely részben a kereskedelmi háború, részben pedig annak a következménye, hogy a világgazdaság is egy nagyon hosszú növekedési ciklusnak a vége felé járhat – mondta Módos Dániel. A harmadik negyedévben több euróövezeti országban (Olaszország, Németország) is csökkent negyedéves alapon a GDP. Az azóta eltelt időben a konjunktúraindikátorok egy részének a csökkenése megállt, de több esetében ez még nem mondható el. Mindez pedig afelé mutat, hogy a negyedéves GDP-adatok is csalódást okozhattak. A romló makrogazdasági helyzet az Európai Központi Bank (EKB) figyelmét is felkeltette, és a decemberi kamatdöntő ülésen a jegybank kommunikációja is óvatosabb lett. Mindezek hatására a globális kamatvárakozások is egyértelműen lejjebb tolódtak. Az OTP szakértője szerint összességében elmondható, hogy a konjunktúraindikátorok javulása elengedhetetlen feltétele annak, hogy az EKB újra bátrabb hangvételt üssön meg a monetáris szigorítással kapcsolatban.

Az adósságszűrt maginfláció

2,9

százalékon áll egyelőre