Robusztus bővülés a hitelpiacon
Novemberben is kitartott az erős kereslet a lakossági hitelpiacon: a múlt év első tizenegy hónapjában 1401 milliárd forint értékben kötöttek lakáscélú és fogyasztásihitel-szerződéseket (a folyószámlahiteleket nem számítva) a háztartások, ez 39,9 százalékkal több az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikai adataiból.
A jegybank statisztikái szerint tavaly az év első tizenegy hónapjában megkötött lakáshitel-szerződések összege megközelítette a 800 milliárd forintot – 793,1 milliárdot ért el –, 33,6 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit. A fogyasztási hiteleknél 607,9 milliárd forintnyi új szerződést regisztrált az MNB, ami 49,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A folyószámlahiteleknél ugyanakkor – hasonlóan az elmúlt időszakban látottakhoz – kissé csökkent az új szerződések értéke, és 3,7 százalékos mérséklődést követően 3361,3 milliárd forintot ért el.
A fogyasztási hitelek közül változatlanul a személyi kölcsönök számítanak a húzótermékeknek: ezekből 422,4 milliárd forintnyit vettek fel a lakossági és önálló vállalkozói ügyfelek tizenegy hónap alatt, ami majdnem a másfélszerese az egy évvel korábbinak. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont továbbra sincs áttörés: 61,6 milliárd forintnyit igényeltek és kaptak meg a lakossági ügyfelek, ami ugyan majdnem 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál, ám a teljes hitelpiacon még mindig igen kis szeletnek számít.
A stabilan növekvő kihelyezések hatásai már tükröződnek az állományi adatokon is. A jegybank adatai szerint november végén a teljes háztartási hitelállomány megközelítette a 6150 milliárd forintot, 5,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az állományon belül a lakáshiteleknél a látványosabb a növekedés: ezek mennyisége a tizenegyedik hónap végére elérte a 3320 milliárd forintot, ami 9,8 százalékkal magasabb a 2017. novemberinél. A fogyasztási hiteleknél viszont csak nem egészen másfél százalékkal, 2450,2 milliárd forintra duzzadt a jegybank által kimutatott mennyiség, ami a szabad felhasználású jelzáloghitelek további csökkenésével magyarázható: 13,5 százalékkal, 1040,7 milliárd forintra olvadt egy év alatt az állomány.
Az elmúlt hónapok fejleményeinek tükrében már nem kell túl nagy bátorság a 2018 egészére vonatkozó prognózishoz: az új fogyasztási- és lakáshitel-szerződések összesített volumene 1500 és 1600 milliárd forint között alakulhatott, a lakáshitelpiac 30-35 százalékos növekedése mellett, miközben a kihelyezett fogyasztási hitelek mennyisége nagyjából másfélszeresére emelkedhetett.
Vegyesen alakultak a kamatok
A jegybank adatai szerint novemberben 5,24 százalékot ért el a háztartásoknak nyújtott lakáshitel-szerződésekben szereplő éves, átlagos kamatláb, ami 78 bázisponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a kereslet a kiszámíthatóbb, hosszabb kamatperiódusú konstrukciók felé fordult, ezeknek az ára viszont magasabb. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél ugyanakkor 31 bázisponttal, 4,46 százalékra csökkent egy év alatt az átlagos kamat, míg a személyi kölcsönöknél egy százalékponttal, 13,54 százalékra esett vissza.
