Az osztalékpolitika változására spekulál a piac
Két hete szinte folyamatosan emelkedik a Magyar Telekom árfolyama. Múlt hétfőn még 454,5 forinton fejezte be a napot a kurzus, amely a félforintos múlt pénteki csökkenést kivéve végig a befektetők kedvence volt, és szerdán már 473 forinton hagyta el a parkettet.
A 475–480 forintos sáv kritikus a papír szempontjából.
A 2016-os eredmények terhére 2017 májusában részvényenként 25 forintos osztalékot fizettek ki, utána tavaly januárig a 470–480 forintos sávban mozgott a kurzus, ám egy évvel ezelőtt 481,5 forintról elindult a lejtőn. A csökkenés a tavaly október végi 387 forintig tartott, azaz tíz hónap alatt 19,6 százalékkal zuhant az árfolyam. Novemberben egy olyan felvásárlási pletyka hatására ugrott a 400 forintos szintről 430 fölé, amellyel kapcsolatban azóta sem derültek ki konkrétumok. Az árfolyam azonban nem csökkent, sőt tovább folytatta az emelkedést a 470 forintos tartományig.
A piacon ezt a továbbra is vonzó, 5,3 százalékos osztalékhozammal magyarázták, hiszen a referenciának tekinthető tízéves magyar állampapír hozama az akkori 3,6 százalékról mostanra 2,8 százalékra csökkent. Így a Magyar Telekom osztalékhozamának előnye az állampapírral szemben a novemberi 2,6 százalékról mindössze 0,1 százalékponttal csökkent az árfolyam-emelkedés közben. Ez a jelenlegi hozamkörnyezetben elég jónak számít. A múlt hét közepén a tízéves magyar állampapír hozama még 2,94 százalék volt, de tegnapra 2,82-ra mérséklődött.
„Az árfolyam emelkedéséhez csak kisebb részben járult hozzá az osztalékhozam felárának stabilitása, bár mindenképpen pozitívumnak számít
– mondta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste elemzője. – A befektetők inkább az osztalékpolitika bejelentett változásával kapcsolatban spekulálnak.
A számviteli szabályok változása miatt a cég februárra állhat elő új osztalékpolitikával. Eddig a nettó eladósodottság arányához kötötték az osztalékfizetést, a 30-40 százalékos sávhoz rögzítették a részvényesek kifizetését.” Konkrét fejlemények ugyan nincsenek, de a cégek általában az eredményhez, esetleg a készpénzáramláshoz, a cash flow-hoz szokták kötni az osztalékfizetést.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
