Cégutódlás: segít a családi alkotmány
A családi vállalkozások szerepe világszerte jelentős a gazdasági életben. Magyarországon a magántulajdonban lévő gazdasági társaságok legalább 70 százaléka családi cég, jó részüknek mostanában kell megküzdeniük a cégutódlás feladatával.
Böröcz Helga közjegyző szerint sokan megfeledkeznek arról, hogy a vagyontervezés nemcsak gazdasági, pénzügyi (banki, biztosítási), hanem jogi megoldásokból is áll: a családi vagyont befolyásoló tényezők között ugyanúgy ott találjuk a társasági szerződések rendelkezéseit, mint a házassági vagyonjogi és a közös vagyont megosztó szerződéseket. Ugyanitt lenne a helye szerinte a hagyatéki vagyontervezésnek is, ám erre ma még kevesen gondolnak. Pedig ezzel megoldható, hogy a vagyon zökkenőmentesen szálljon át az örökösökre, a működő vagyontömeg, a cégérték pedig egyben maradjon.
A hagyatéki eljárások akár több hónapig eltarthatnak. Ez azért okozhat problémát, mert a családi cégeket rendszerint egyetlen személy vezeti. Így, ha éppen az ügyvezető-tulajdonost éri a tragédia, az sokszor lényegében a teljes működést blokkolja. Például, ha egy közkereseti vagy betéti társaság tagjainak a száma egy főre csökken, és az ettől számított hat hónapon belül nem jelentik be a cégbíróságnál az újabb tag belépését, a társaság jogutód nélkül megszűnik – ebbe a határidőbe pedig nem mindig fér bele a hagyatéki eljárás lezárása. Éppen ezért Böröcz Helga rendkívül fontosnak tartja, hogy az örökösök tisztában legyenek azzal, hogy sok esetben meghozható egy rész-hagyatékátadó végzés is. Ezzel elkerülhető, hogy a vállalkozás működése leálljon, és az is, hogy ügygondnoknak kelljen vezetnie a céget.
Mint Böröcz Helga rámutatott, a tudatos tervezésnek már korábban, az örökhagyó életében jelen kellene lennie, hiszen számos olyan megoldás van, amellyel elkerülhető a Buddenbrook-effektus. Ezt a kifejezést használjuk arra, amikor az alapítók által létrehozott vállalkozás azért nem tud fennmaradni, mert a harmadik generáció már nem mindig rendelkezik megfelelő stratégiával a cég vezetésére. Ilyenkor rendszerint felélik a vagyont.
Az ilyen helyzetek elkerülésére a közjegyző szerint az egyik legfontosabb eszköz az úgynevezett családi alkotmány megalkotása. Ez egy olyan szerződéses mátrix, amelyben arról lehet rendelkezni, hogy kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon vagy éppen az azt megtestesítő vállalkozás működtetésével kapcsolatban. Sokszor ugyanis az a bajok forrása, hogy nem akar vagy nem tud az összes örökös foglalkozni a családi cég továbbvitelével. Böröcz Helga szerint ilyenkor a megfelelően elkészített családi alkotmány rendelkezhet arról, hogy milyen módon különíthető el egy-egy családtag tulajdonosi vagy ügyvezetői szerepe. A legnagyobb gond az, amikor az utódok egyike sem hajlandó vagy képes továbbvinni a vállalkozást, a szakember tapasztalata szerint ilyenkor sok esetben elvész a cég: eladják vagy egyszerűen bezárják. Pedig – hívja fel a figyelmet Böröcz Helga – számos olyan megoldás létezik, amelynek révén a családi vállalkozás akkor is tovább élhet, ha az utódok egyike sem kívánja közvetlenül irányítani. Szóba kerülhet alapítvány létrehozása vagy a családi vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adása.
Aligha gondolnánk, de számos nagy multinacionális vállalat életében is fontos szerepet játszik az alapítványi forma. Például az egyik legnagyobb magyarországi német befektetőként nyilvántartott Bosch fő tulajdonosa egy alapítvány. A bizalmi vagyonkezelés Magyarországon még csak kialakulóban lévő, ám az angolszász országokban bevett intézmény arra, hogy a vagyon működtetésével és befektetésével professzionális szakemberek levegyék a közvetlen döntéshozatal súlyát az ehhez ambícióval vagy tudással nem rendelkező utódok válláról.
Nincs szükség pereskedésre sem
A vagyonörökítéssel és a családi vagyonnal kapcsolatos egy- vagy többoldalú megállapodások szerződésbe foglalása teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal, azaz közjegyzők közreműködésével is megoldható. Fontos tudni, hogy a közjegyző által készített ügyleti okirat pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajtható, továbbá esetleges peres eljárásban közokirati bizonyítékként szolgál az abban foglalt nyilatkozatok igazolására. Célszerű lehet ezért az ilyen típusú megállapodásokat közokiratban rögzíteni. | VG
