Pénz- és tőkepiac

Bitumenre állítják át a sziszeki finomítót

A sziszeki finomító jövőjét illetően nem jutott dűlőre a Mol és az INA: a magyar anyavállalatnak a veszteségtermelő tevékenység leállítása, a horvátoknak a gyártás nyereségessé tétele áll az érdekükben.

A sziszeki finomító jövőjét illetően nem jutott dűlőre a Mol és az INA: a magyar anyavállalatnak a veszteségtermelő tevékenység leállítása, a horvátoknak a gyártás nyereségessé tétele áll az érdekükben.

A z INA igazgatósága arról döntött, hogy bitument termelnek majd a sziszeki finomítóban. A beruházás költségeiről mindössze annyit közöltek, hogy több millió kunába kerül, és része az INA Downstream 2023 New Course elnevezésű programjának, amelyben a megvalósuló beruházások összértéke meghaladja a 4 milliárd kunát, azaz a 171 milliárd forintot. Ez az eddigi legnagyobb beruházáshullám a horvát olajipari vállalat életében. A program az INA hosszú távon fenntartható fejlődését szolgálja. Ennek részeként leállítják Sziszeken a hagyományos kőolaj-finomítást, és ipari telephellyé alakítják át az üzemet. Sziszeken logisztikai központ létrehozását, kenőanyaggyártást és biokomponensek finomítását is tervezik a bitumengyártás mellett. A cél, hogy az INA éveken keresztül veszteséget termelő finomítói tevékenységét nyereségessé tegyék.

„A sziszeki bitumentermelésről szóló döntés meglepő. Az INA-ban főtulajdonos Mol szempontjából az lenne a logikus és a legolcsóbb megoldás, ha ezt a finomítót bezárnák. Bitument ugyanis ott érdemes gyártani, ahol a teljes finomítói vertikum elérhető, ez pedig az INA rijekai bázisa. A bitumen a finomítási sor végén van, így ez némiképp ellentmond annak, hogy Sziszeken a hagyományos kőolaj-finomítást le akarják állítani” – mondta Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Szerinte az lehetne a megoldás, ha Rijekából szállítanák az alapanyagot a fővárostól ötven kilométerre fekvő Sziszekbe a bitumengyártáshoz. A beruházás annyiból racionális, hogy az építőiparban használt bitumennek nagyobb piaca van Zágráb környékén. Rijeka ezzel szemben 130 kilométerre esik Zágrábtól.

„A bitument nem érdemes túl messzire szállítani, e szempontból jobb helyen lenne az üzem Sziszekben. A finomítási folyamat végén fűtőolajat vagy bitument lehet előállítani. A bitumen melletti döntés azért is logikus, mert ezen a terméken jellemzően nincs ugyan hasznuk a finomítóknak, de még mindig lényegesen jobban járnak, mint a fűtőolajjal, amelyen jellemzően 10-20 dollárt buknak hordónként. Ráadásul a 2020-ban életbe lépő tengerhajózási szabályok szerint nem lehet majd magas kéntartalmú fűtőolajjal üzemeltetni a partoktól távolabb a hajókat” – fűzte hozzá az elemző. A horvát fűtőolaj pedig jellemzően magas kéntartalmú.

„A Mol már beadta a terveket a horvát hatóságoknak a rijekai késleltetett kokszoló üzem 300-400 millió eurós beruházására. Ezt csak akkor kezdik meg, ha a sziszeki finomító sorsa rendeződik, de még nem körvonalazódik olyan megállapodás, amely hosszú távon megoldaná Zágráb és a Mol vitás kérdéseit” – húzta alá Pletser Tamás. Elképzelhető, hogy a sziszeki finomító átalakítása egy alku része a két fél között.

Hálózatépítés Montenegróban

Az INA Montenegróban bővítette kiskereskedelmi hálózatát, a cég a fővárosban, Podgoricában és az Adria-parti Kotorban is jelen van. Az INA már tizenegy kutat üzemeltet Montenegróban, ahol 2017-ben még csupán 1 százalékos volt a piaci részesedése, de ez 15 százalékra nőtt. Az INA középtávú célja, hogy jelentős piaci szereplővé váljon az országban. Az egykori jugoszláv utódállamokban a benzinkúthálózatok egymás piacait akarják megszerezni. E szempontból egyébként Szlovéniában összetettebb a helyzet, ott ugyanis az állam maximálta a kúthálózaton elérhető marzsot. Az INA dolga Szerbiában a politikai helyzet miatt nehéz. Bosznia-Hercegovinában másokhoz hasonlóan ők is jelen vannak, de az egy kis piacnak tekinthető. | VG

 

INA
Ezek is érdekelhetik