Meglépte az MNB: itt a monetáris fordulat

A testület az egynapos betét kamatát 10 bázisponttal, mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte.

Piaci elemzők arra számítottak, hogy a változatlan, 0,90 százalékos alapkamat mellett óvatos, elsősorban likviditásszűkítő lépésekkel indíthatja el az MNB a monetáris politika normalizálását.

A döntés után gyengült a forint

Gyengült a forint a monetáris tanács keddi bejelentése után: percekkel a bejelentés előtt az euró 315,85 forintot, a frank 281,33 forintot, a dollár pedig 279,68 forintot ért. Öt perccel a döntés elhangzása után az euró 316,45 forintra, a frank 281,94 forintra, a dollár pedig 280,34 forintra drágult. Az árfolyam fél 3 után azonban visszaerősödött a kamatdöntés előtti szintre, majd délután 3 után beszakadt az árfolyam.

„Egyszeri döntés”

A várakozásoknak megfelelő eredményre jutott az MNB Monetáris tanácsa mai ülésén, a forint mégis gyengülni kezdett, miután Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egyszeri döntésnek nevezte a változásokat és közölte, hogy a jegybanki politika továbbra is „támogató, laza”.

A jegybanki döntés előtt már hetek óta folyamatosan erősödött a forint, részben ez is magyarázza, hogy a konszenzussal megegyező bejelentés után az eladók kerültek többségbe. A legtöbb elemző 10 bázispontos betéti ráta emelésre számított, és 100 milliárd forintos célsávot prognosztizált a forintlikviditás esetében, ez megegyezett a döntéssel. A jegybank által újonnan meghirdetett új vállalati kötvényvásárlási program, melynek keretösszege 300 milliárd forint, a vállalati oldalon még mindig lazítást jelent.

Az MNB-közlemény és a sajtótájékoztatón elhangozottak után közvetlenül a forint a 319-es szint környékére gyengült az euróval szemben.

Kedden kora reggel az euró 316,10 forinton, a frank 281,59 forinton, míg a dollár 279,56 forinton forgott.

Emelte inflációs és növekedési előrejelzését az MNB

A jegybank 2,9 százalékról 3,1 százalékra emelte idei inflációs várakozását,

a növekedési prognózisát pedig 3,5 százalékról 3,8 százalékra javította.

A kedden közölt főbb számok szerint 2020-ban 3,1 százalékos inflációval és 3,2 százalékos GDP-növekedéssel számol a jegybank.

Az előző, decemberi Inflációs jelentésében az MNB alacsonyabb, 3,0 százalékos inflációt és ugyancsak 3,0 százalékos növekedést prognosztizált. A 2021-es prognózis szerint az infláció és a növekedés is 3 százalék lehet.

A jegybank azt is közölte a keddi kamatdöntésről kiadott közleményében, hogy

a Magyar Nemzeti Bank elérte inflációs célját.

300-500 milliárd forintra csökkentik a kiszorítandó forintlikviditást

A monetáris tanács a kiszorítandó forintlikviditás célsávját a jelenlegi 400-600 milliárd forintról a következő negyedévre 300-500 milliárd forintban határozta meg. Július 1-jétől új kötvényprogramot is indít a jegybank.

Növekedési Kötvényprogramot hirdetett az MNB

Kiderültek az új jegybanki program részletei: minden működő vállalat előtt nyitott az ajtó.

Az MNB elérte középtávú, fenntartható inflációs célját

Az MNB elérte középtávú, fenntartható inflációs célját – mondta Matolcsy György jegybankelnök a keddi sajtótájékoztatón. Az MTI kérdésére kiemelte:

az MNB nem indít új monetáris ciklust, monetáris politikájának jellege, karaktere laza marad.

Kiemelte, hogy az elmúlt 6 évben az MNB 10 100 milliárd forinttal járult hozzá Magyarország fejlődéséhez, pénzügyi egyensúlyának eléréséhez.

Elemzők: idén még nem várható az alapkamat emelése

Az alapkamat emelése idén még nem várható, a monetáris kondíciókat a jegybank az új makrogazdasági adatoktól függően, fokozatosan szigoríthatja – vélték az MTI által megkérdezett elemzők.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője kifejtette, az alapkamat szinten tartása összhangban van a piaci konszenzussal. A CIB-nél változatlanul arra számítanak, hogy az alapkamat 2020 elejéig nem változik, és 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig érdemben az irányadó ráta 0,90 százalékos szintje alatt állhat majd.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az alapkamat emelésére csak akkor számít, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, feltehetően a jövő év közepén – írta kommentárjában.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kifejtette: a bejelentett intézkedésekkel megkezdődött a hazai monetáris politika normalizációja. Úgy vélte, az egyre erőteljesebb inflációs nyomás miatt várható volt, hogy valamilyen bejelentést tesz a jegybank, annak ellenére, hogy a külső környezetben jelentős enyhülést lehetett tapasztalni az elmúlt időszakban.

Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a VG.hu-hoz eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy „ennél lazább hangvételű szigorítást nehéz lett volna elképzelni”. Kiderült, hogy az infláció cél fölé emelkedése egyelőre mégsem okoz akkora fejfájást a jegybanknak, mint amennyire az az év eleji kommunikációból kitűnhetett. A beárazott helyzethez képest a mai bejelentések hatására – az árfolyam gyengülésén és a piaci kamatok csökkenésén keresztül – lazultak a monetáris kondíciók – tette hozzá.