Az előzetesen javasolt osztalékban részesülnek a két hazai szabályozott ingatlanbefektetési társaság (SZIT) részvényesei – a tegnap tartott évi rendes közgyűlési határozatok alapján. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) részvényenként 100 forint osztalékot fizet, amely 3,3 százalékos hozamnak felel meg, a Graphisoft Park esetében pedig részvényenként 126 forintot kapnak a tulajdonosok, ez 3,4 százalékos hozamot jelent. A BIF-tulajdonosok döntöttek a részvények tizedeléséről is.
Egyelőre kevés ingatlanalap bővítette likvid eszközeinek állományát SZIT-részvényekkel – derül ki a Világgazdaság megkeresésére adott válaszokból. Különösebb alapkezelői aktivitást a két SZIT idei tőzsdei forgalma sem jelez, az év elejétől a BIF-részvények napi átlagos forgalma 21,7 millió forint volt, a szektortárs Graphisoft Parké pedig tízmillió forint alatt ragadt. Pedig idén nem veszített lendületéből az ingatlanalapokba áramló csak márciusban 27 milliárd forintnyi friss tőke érkezett, és a múlt hónap végén ez az alapkategória összesen 1626 milliárd forintnyi vagyon felett rendelkezhetett. A 27 milliárd forint töredéke is óriási mozgást hozhatna a két SZIT-részvény piacán: a Graphisoft Parkban egy 5 százalékos részvénypakett csaknem 2 milliárd forintból megvehető lenne, míg a BIF-ben egy ekkora hányad nem egész 4,4 milliárd forintért.
A SZIT-ek piaca már tavaly november végétől felpöröghetett volna: egy rendeletmódosítás azóta engedélyezi, hogy a hazai ingatlanalapok a likvid eszközállományukat SZIT-részvényekkel is kiegészítsék. A likvid eszközök aránya a törvény szerint minimum 15 százalék, de az ingatlanalapok jellemzően ennél magasabb arányban tartják az általuk kezelt vagyon egy részét könnyen értékesíthető pénzügyi termékekben. A BIF-papírokkal egészen komoly, 50 százalékos árfolyam-nyereséget lehetett realizálni tavaly november végétől: öt hónap alatt a 2000 forintos szintről 3000 forint fölé drágultak, a Graphisoft Park részvényei viszont – a 3450 és a 3650 forint közötti sávban – stagnáltak.
Az Európa Ingatlanbefektetési Alaptól azt a tájékoztatást kapta a Világgazdaság, hogy a működési szabályzata nem teszi lehetővé, hogy részvényeket vásároljon. Varga Zalán, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatója elmondta: „Az Erste Ingatlan Alap a 2005-ös alapítása óta stabil jövedelmet biztosító eszközökbe fektet be, SZIT-részvények vásárlását az alapkezelő portfóliómenedzserei eddig nem vizsgálták. Nem tervezzük a későbbiekben sem, hogy a tőzsdén jegyzett SZIT-papírokból vásárolunk, de egy később indítandó ingatlanalap esetében nem zárható ki ez a lehetőség. Az Erste Ingatlan Alap az általa kezelt vagyon mintegy felét tartja likvid eszközökben, forint- és devizabetétekben és rövid állampapírokban, az ingatlanbefektetések zöme pedig hosszú távú bérleti szerződésekkel rendelkező irodaépület.” A Raiffeisen Ingatlan Alapnál úgy nyilatkoztak a Világgazdaságnak, hogy a portfóliójukban nincsenek ilyen értékpapírok, viszont megfontolják a SZIT-ek vételét, de erre legkorábban csak az év második felében kerülhet sor. Azt nem árulták el, hogy a lépéssel a jelenlegi ingatlanalap portfólióját diverzifikálnák-e, vagy új alapot indítanának. A Raiffeisen Ingatlan Alapban a likvid eszközök aránya a teljes eszköz csaknem negyede.
