Lazításba kezdhet az eurózónás jegybank

A februári külkereskedelmi forgalomra vonatkozó első becslését közli a hét első napján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és szintén ma jelenik meg az államháztartás március végi helyzetéről szóló gyorstájékoztató is. Holnap a fogyasztói árak márciusi alakulását közli a KSH, szerdán a kereskedelmi szálláshelyek februári forgalmának adatai jelennek meg, a hét utolsó munkanapján pedig második becslését közli a februári ipari termelésről a statisztikai hivatal.

A hazai befektetők figyelme azonban egyértelműen az inflációs adatokra irányul.

Márciusban 3,6 százalékra gyorsulhatott Magyarországon az infláció az előző havi 3,1 százalékról – véli Eppich Győző, az OTP Bank makroelemzője. A jelenség mögött elsősorban az üzemanyagárak okozta bázishatás áll, mivel az előző havi 1,6 százalékról 3,5 százalékra gyorsult az üzemanyagok éves árváltozása. Az alapfolyamatok tekintetében a jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció az előző havi 3,2 százalékról 0,1 százalékponttal 3,3 százalékra gyorsulhatott. Ez egyébként összhangban állna a jegybank várakozásaival, mivel a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentésében azzal számolt, hogy az idei év negyedik negyedére 3,6 százalékra gyorsulhat a mutató értéke. Emiatt nem számítunk arra, hogy ha az adószűrt maginfláció a várakozásunknak megfelelően 3,3 százalékra gyorsul, az megváltoztatná a várható kamatpolitikát – tette hozzá a szakértő.

A piaci konszenzus ugyan nem vár érdemi lépést a szerdán ülésező

Európai Központi Bank (EKB) monetáris tanácsától, inkább iránymutatásban reménykednek a befektetők.

Miután az előző kamatdöntő ülésen az EKB bejelentette, hogy elindítja a célzott likviditásbővítő programját (TLTRO III.), ezért a mostani kamatdöntő ülésen nem számítunk lépésre az EKB-tól – mondta Módos Dániel, az OTP makroelemzője. A szakértő szerint fontos lesz látni, hogy hogyan hatnak az EKB kommunikációjára az elmúlt időszakban beérkező, vártnál rosszabb adatok, például a feldolgozóipari BMI indexek és az ipari termelési adatok. Ami a BMI-t illeti, a márciusi adat hat éve nem látott mélypontra süllyedt, és ezen belül leginkább a feldolgozóipari és az exportmegrendelések estek. Ezen túl a legfrissebb értesülések szerint az olasz kormány csökkentette az idei évre vonatkozó növekedési várakozását, és kissé emelné a hiánycélt is.

A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón azt érdemes figyelni, hogy a romló gazdasági adatok hatására az EKB hajlandóbbnak mutatkozik-e újraindítani a kötvényvásárlási programját, vagy egyéb módon lazítani a monetáris kondíciókat – hangsúlyozta Módos Dániel.

Érdemes lesz szerdán az Egyesült Államokból érkező inflációs adatra is figyelni.

A februári inflációs adatok alapján folytatódott az inflációs nyomás csökkenése. Az azóta beérkezett adatok szerint tovább lassulhatott az amerikai gazdaság növekedése, amit alátámasztanak a lassuló bizalmi indikátorok, a vártnál rosszabb kiskereskedelmi és a csökkenő feldolgozóipari rendelésállományok is. Összességében éves szinten az amerikai növekedés az első negyedévben 1 százalék körül alakulhatott.

Ennek fényében nem meglepő az sem, hogy a Fed az idén szünetelteti a kamatemelési ciklusát, sőt a kamatcsökkentés sem elképzelhetetlen. A mostani inflációs adatok tekintetében elsősorban azt érdemes figyelni, hogy a várakozásokkal ellentétben csökken-e a maginfláció. Amennyiben igen, az emelhetné a valószínűségét annak, hogy a Fed ismét a lazítás felé fordul – tette hozzá Módos Dániel.