További három bankkal bővülhet az OTP
Nem zajlott le meglepetés nélkül az OTP csoport évi rendes közgyűlése pénteken: kiderült, sok év szünet után újra lesz alelnöki poszt a banknál. Erdei Tamást, az MKB Bank korábbi elnök-vezérigazgatóját választották meg erre a tisztségre. A szakember csaknem hét éve tagja az OTP Bank igazgatóságának. A pénzintézet közgyűlése a szokásos napirendi pontok mellett döntött az osztalék mértékéről: a 2018-as, rekordösszegű 318,3 milliárd forint mintegy ötöde üti a részvényesek markát, papíronként ez 219 forint, a bankcsoport saját tulajdonhányadára eső részesedést is szétosztva 221 forint lesz majd. Az osztalékfizetésről szóló döntés a várakozások szerint alakult, bár a magánbefektetői felszólalások közt elhangoztak annak arányát keveslő vélemények is. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató jelezte, kisrészvényesként ő maga is örülne magasabb osztaléknak, de egy emelt kifizetés veszélyeztethetné a bank tőkemegfelelését. Szintén egy „tulajdonostárs” felszólalására árulta el a bank első embere, hogy további három pénzintézet akvizíciójára készülnek.
A napirendi pontok közül a legérdekesebbnek az a rész ígérkezett, amely megteremtette az elméleti lehetőségét az elnöki és a vezérigazgatói pozíciók külön-külön való betöltésének. Az alapszabály módosítását, amelyre egyébként Csányi Sándor tett javaslatot, a közgyűlés meg is szavazta. Csányi ezután szót kért, és jelezte: nem tervezi, hogy rövid távon megválna a két poszt egyikétől, tehát egy ideig még marad az OTP csoport elnöke és vezérigazgatója is. Ugyanakkor külföldi elfoglaltságai és egyéb, például a futballhoz köthető szerepvállalásai miatt nem tervezett időpontban egyik vagy mindkét pozíciójától elköszönhet.
A pénzintézet sajtótájékoztatóján Csányi részletezte az akvizíciós terveket: eszerint három újabb bankkal bővülne a csoport, közülük az egyik – a bankvezetés reményei szerint – szlovéniai lesz. A szomszédos országban igyekszik biztosra menni az OTP, pályázik az állami Abankára, emellett ott is eladó a Société Générale érdekeltsége, a francia csoporttól pedig már több bankot is megvásárolt az OTP. Az akvizíciós sorozat lezárása után az összeolvadások végrehajtása, fiókok bezárása, egyéb szinergiák kiaknázása és informatikai fejlesztések következnek. Három-öt éven belül az OTP vezére jelentős konszolidációs folyamatokra számít az európai bankpiacon, s ebben az OTP is részt kíván venni – utalt a középtávú terjeszkedési tervekre. Csányi érthetően nem osztotta Nagy Márton MNB-alelnök minapi véleményét, amely szerint öt-hat nagybankra lenne szükség az országban, szerinte egy is elegendő. A magyar bankok nem kellő hatékonyságát érő kritikákat azzal hárította el, hogy Magyarországon jellemzően kisebb összegűek a banki tranzakciók és hitelek, a költségek viszont ugyanakkorára tehetők, mint például egy ötször-tízszer nagyobb hitel folyósításakor. Ezért véli úgy a bankelnök, hogy a hazai hitelintézetek hatékonysági mutatóit nem európai, hanem sokkal inkább régiós mércével szerencsés mérni. Bencsik László vezérigazgató-helyettes emlékeztetett: tavaly az OTP hitelállománya 18 százalékkal nőtt Magyarországon, ez különösen annak fényében fontos előrelépés, hogy 2010 után csökkent az országban a hitelkihelyezés állománya, strukturális problémát okozva a szektorban. A piaci torta csökkenésére több választ adhattak a bankok, az OTP úgy döntött, nem csökkenti fiókhálózatát.
Kérdésre válaszolva Csányi Sándor elmondta: az új nemzeti állampapír és a nyugdíj-előtakarékossági kötvény csak részben jelent konkurenciát a banknak: a betéteseik zöme továbbra is kitart mellettük, még akkor is, ha az állampapírokon nagyobb hozamot érhetne el. Hozzátette viszont, hogy az OTP alapkezelőinek piaci helyzetét megnehezíthetik az új pénzügyi termékek.
