Biztosra mennek a lakáshitelesek

Látványosan megugrott az év elején a tízéves kamatperiódusú vagy a futamidő végéig fix kamatozású kölcsönök aránya az új lakáshitel-szerződéseknél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A 2019 első négy hónapjában kihelyezett lakáskölcsönöknek már a 70,5 százaléka ötévesnél hosszabb kamatperiódusú volt, miközben egy évvel korábban még 30 százalékot ért el ez az arány. Ezzel párhuzamosan egyre inkább marginalizálódnak a változó kamatozású – vagy legfeljebb egyéves kamatperiódusú – konstrukciók: ezek részesedése az első négy hónapban mindössze 4,1 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 26-tal. A hosszú kamatperiódusú hiteleken belül az öt és tíz év közötti fixálásúak mennyisége és aránya ugrott meg látványosan: miközben 2018 első négy hónapjában 58,2 milliárd, idén január és április között már 171,2 milliárd forintnyi szerződést regisztrált az MNB. Csaknem harmincmilliárd forintnyi szerződést kötöttek az első négy hónapban a tíz éven túli kamatperiódusú – tehát végig fix kamatozású – hitelekből is, ami szintén igen jelentős ugrás az egy évvel korábbi 13 milliárd forinthoz képest. Mindezek eredményeként egyre hosszabb az MNB által az új szerződésekre kiszámolt, átlagos kamatperiódus is az új lakáshitel-szerződéseknél: áprilisban már 107 hónap közelében járt, miközben egy évvel korábban még 67-nél.

A legalább tízéves kamatperiódusú kölcsönök gyors térnyerése arra utal, hogy a lakáshiteleket felvevő háztartások egyre jobban igyekeznek megvédeni magukat a kamatkörnyezet esetleges kedvezőtlen változásával szemben, és a kiszámíthatóságot helyezik előtérbe a kölcsönök igénylésekor. Persze a megfontolt döntésekben a jegybanki adósságfékszabályoknak is szerepük lehet, amellett, hogy a pénzügyi szolgáltatók kínálatában is a hosszabb kamatperiódusú konstrukcióknak jut a főszerep. A jegybank adatai szerint ugyanakkor kissé lassul a növekedési ütem a magyarországi lakáshitelpiacon: az első négy hónapban kihelyezett, 284,5 milliárd forintnyi kölcsön 19,6 százalékkal több az egy évvel korábbinál, miközben 2018 első harmadában még több mint

41 százalékos bővülést regisztráltak. A kihelyezések további alakulását nehéz megbecsülni, júliusban ugyanis több olyan jogszabályi változás lép életbe – a CSOK kiterjesztése vagy a babaváró hitel megjelenése –, amely jelentős hatást gyakorolhat az új szerződésekre.