Egyre rosszabb adós a közszféra
Nem bíznak a fogyasztókban a magyarországi cégek – derül ki az Intrum európai fizetési jelentéséből. A követeléskezelő cég 29 ország adatait összevető elemzése szerint a hazai vállalatok átlagosan csak 11 nap fizetési határidőt adnak lakossági ügyfeleiknek (B2C), ráadásul a fizetésre rendelkezésre álló idő az elmúlt négy évben öt nappal csökkent.
Mindez annak fényében érdekes, hogy a gazdasági válság hatásainak csökkenésével a partner fizetésképtelenségétől való félelem olvadt, s az idén a hazai vállalkozások már a tavalyi, átlagosan 21 nap után 24 napot adnak arra, hogy vállalati partnereik (B2B) kifizessék számláikat. Ennél is türelmesebbek a szállítók akkor, ha közintézmények a vevők: négy év alatt 22-ről 31 napra nőtt az az idő, amennyire az eladó hajlandó hitelezni állami, önkormányzati partnerének. Tegyük hozzá, hogy a fenti trendek ellenére a magyarországi vállalatok szigorúbbak európai társaiknál: az Intrum jelentés szerint a B2B ügyletekben 34, az állami szektorral folytatott üzleteknél 33 nap az átlagos fizetési határidő. A lakossági ügyfeleknél a szigor azért érthetetlen, mert a magyar átlagember határidőre, 11 napra fizet – legalábbis az Intrumnak válaszoló hazai cégvezetők szerint. Ezzel szemben az európai fogyasztó a neki adott átlagosan 21 napos határidőből két nappal kilóg. A fizetési morál az Intrum szerint a B2B ügyleteknél sem problémás: a vállalati ügyfelek átlagosan egy nappal lépik túl a számukra adott határidőt.
A számlák teljesítése nem igazolja azt, hogy érdemes hosszú határidőt adni a közintézményeknek: négy év alatt 29 napról átlagosan 39 napra nőtt az az idő, amely alatt az állami szektor hajlandó kifizetni a számlákat, vagyis a hosszabb határidő ellenére továbbra is hét napra rúg az az idő, amikor lejárt követelésként kell nyilvántartani az állami szektornak szállított áru ellenértékét. Összességében a hazai helyzet kedvező: a harminc napnál régebbi tartozások aránya 22 százalék, kisebb, mint a 35 százalékos európai átlag. Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója szerint ugyanakkor súlyos gondot okozhat a jövőben a hamis biztonságérzet: figyelmeztető, hogy az elmúlt évben Magyarországon a vállalatoknak már a nagy részét, 70 százalékát kérte arra a partnere, hogy hosszabb fizetési határidőt adjon meg, és ezt csaknem 65 százalékuk kénytelen is volt elfogadni. Minél hosszabb a határidő, annál nehezebb az érvényesíthetőség. Egy korábbi Intrum-statisztika szerint a késedelmes fizetés miatt az európai vállalatoknak teljes bevételük mintegy 1,69 százalékának megfelelő összeget kell leírniuk évente. Ráadásul még mindig sok hazai cégvezető gondolja úgy, hogy a követeléskezelés a bankok kiváltsága. Pedig a kis- vagy középvállalkozásoknak ugyanúgy megéri igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat – a nyugat-európai vállalkozók körében ez már bevett gyakorlatnak számít.
