A piac előzetesen sokat várt a MÁP+ konstrukciótól, ám a Blochamps volt, amely leginkább megjósolta azt a földindulást, amit az új instrumentum okozott. De még az önök prognózisára is alaposan rávert a valóság. Mi a siker titka, amire ráérzett a pénzügyi kormányzat?
Varga Mihály pénzügyminiszter is meglepődött valószínűleg az első heti jegyzési adatok kézhez vételekor. Első héten 529 milliárd, majd az azt követő 3 hétben további 500 milliárd forint értékben váltottak ki magánszemélyek a (MÁP) Plusz kötvényből. Tulajdonképpen a jegyzési érték minden idők legmagasabb egyhetes forgalmi adata a piacon. Amikor áprilisban prognosztizáltuk, hogy az ÁKK éves 500 milliárdos terve nem csupán hónapok alatt teljesülni fog a MÁP Plusz kondícióival, de önmagában a privátbanki piac felszippantja őszig, sokan furcsán tekintettek az optimizmusunkra. Ehhez képest 4 hét elég volt a terv duplázásához. A siker alappillére mindenképpen önmagában a garantált extra hozam, de a kamatadó mentesség és a kedvező visszavásárlási feltételek is kellettek. De őszintén szólva pszichológiailag is jó volt az időzítés. A hazai megtakarítókat korábban sok éven át elkényeztette a befektetési szolgáltatói szektor kiváló hozamokkal, ám az utóbbi években a csaknem nullás kamatkörnyezetben a befektetőknek is lejjebb kellett adniuk hozamelvárásaikból. Ebbe a klímába érkezett a MÁP Plusz kockázatmentes extra prémium ajánlata.
Varga Mihály szerint a MÁP+-ba áramló pénzek 70 százaléka nem állampapír-befektetések átforgatásából származik, azaz egyelőre nem igazolt az, hogy a kötvénytulajdonosok magasabb kamatozásúra forgatták át az államadósságot. Az Önök adatai is ezt igazolják?
Privátbanki vezetőkkel folytatott beszélgetéseink inkább azt támasztják alá, hogy az első heti roham kétharmada az éven belüli állampapírok átcserélésével indult, melyhez egyharmadnyi folyószámla illetve készpénz beforgatása párosult. Azaz valóban komoly volt a „párnaciha”-hatás, különösen a kisebb összegekkel vásárló nem privátbanki ügyfeleknél, hiszen ehhez a lavinához kellettek masszív lakossági pénzek is. Ne feledjük, jelenleg mintegy 5000 milliárd forint lakossági készpénzállomány és 6000 milliárd forint folyószámlákon heverő befektetetlen pénz halmozódik.
Fotó: VG / Móricz-Sabján Simon
A MÁP+ bevetésével egy időben kezdődött meg az egyébként már korábban is meglévő Prémium Magyar új kamatadó-mentes sorozatának értékesítése is. A tudatos, hosszabb távú privátbanki portfolió tervezés markáns eleme lesz mindkét papír. Nem véletlen, hogy a mostani jegyzésben oroszlánrészt vállaltak a privátbankárok. Az 5000 milliárd feletti vagyont kezelő privátbanki portfóliókban eddig is 2000 milliárd forintot meghaladó mértéket képviselt – igaz, részben tőkeáttételes konstrukciókban – a magyar állampapír. Szerintem a MÁP Plusz az ötéves 4,95 százalékos hozamával máris a privátbanki portfoliók hosszú lábainak meghatározó részévé vált. Ha fenntartja az állam a kondíciókat, véleményem szerint a nyár végén a rövid állampapír lejáratokkor – szeptember-októberben – még mindig lesz tömeges jegyzésigény a konstrukció iránt.
Ha már több ilyen magas hozamot felmutató, kockázatmentes – és még jó jutalékot is adó – instrumentum van a piacon, nem tarthatunk attól, hogy a privátbankárok elkényelmesednek?
Kötve hiszem. A privátbankároknak ezek az évek sok szempontból összetett, szolgáltatói kihívással járó időszakot jelentenek. Ugyan a MÁP Plusz eladása az értékesítői oldalon is jó üzlet: a 0,3 százalékra emelt alapjutalék mellett az ÁKK a lekötött mennyiség és a megtartás arányában további prémiumot fizet a szolgáltatóknak, de abban biztosak lehetünk, hogy a privátbankárok ettől elkényelmesedni nem fognak. Inkább azt látjuk, a hazai privátbanki termékversenyben e két állampapír nyomában loholhat a piac, mely új portfolió diverzifikálási kihívás elé állítja a privátbankárokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a privátbanki üzletágak „kockázatmentesen” az egyik legjövedelmezőbb szegmensei lesznek a hazai megtakarítási piacnak. Azonban míg korábban értékesítési bázisú volt az ügyfélkapcsolat, ma, amikor látható, hogy pusztán a befektetési termékekből korlátozott a jutaléktermelő képesség, erősen felértékelődik az addicionális tudás, komplex tanácsadói szerepet kell felvennie a privátbankárnak. Ráadásul az élet is változást követel: sokkal nagyobb vagyonok vannak a privátbankárok látókörében – az egy privátbankárra jutó vagyon megsokszorozódott.
Az, hogy a korábban bevett megtakarítási termékek – például a befektetési alapok – teljesítménye nem ér majd fel az állampapírral, átalakíthatja-e a szolgáltatói piacot? Várhatunk konszolidációt a privátbankokban is?
- Abszolút. Gondoljunk csak bele, ezen termékek tartós fennmaradása esetén mekkora termékversenyt támaszthatnak az alapkezelői szektornak, hiszen a kockázatmentes hozam elvárásokat új szintre helyezi. Erről is beszélni fogunk az immár 10. alkalommal megrendezésre kerülő Magyar Privátbankári Konferencián. A szakmai vezérfonala a „wealth management revolúció – privátbanki ügyfelek kiszolgálása új szemlélettel” lesz. Igyekszünk feltárni a szakma szolgáltatói milyen fejlesztésekkel reagálnak a digitalizációs és ügyfélkiszolgálási, valamint a vállalkozások következő generációra örökítésének pénzügyi kihívásaira vagy éppen a termékversenyre.
